Üvöltő szelek

4.

A szekrényem előtt álltam és tanácstalanul néztem, hogy mit vegyek fel. Nem törődve a divattal, benyúltam a szekrénybe, és ami a kezembe akadt azt vettem ki. Egy királykék topp volt, és egy fekete melegítő nadrág. Szerettem a királykéket téli színtipus vagyok, ezért ez jól is állt. Bár alapból tetszett, nem érdekelt volna, hogy lehet nem az én színem.
Felkapkodtam a ruhadarabokat, és a szőke hajammal akartam valamit kezdeni. Sehogy nem akart állni, ezért felkontyoztam a fejem tetejére. Tetszett a végeredmény Amelias lett.
A hátizsákomba tettem egy pizsamát, a töltőmet, pár nasit és kb ennyit. Egyszerűen nem tudtam mit kellene eltennem még.
A hátamra kaptam a táskámat, és a kilincsért nyúltam, lassan lenyomat és kiléptem, mielőtt becsuktam volna az ajtót benéztem, hátha valamit itthon hagytam. Végül némán megvontam a vállam, semmit nem is viszek magammal. Mindent itthon hagyok.
Az emeleten csak a kislányok voltak. A kanapén ültek és rajzoltak.

-Sziasztok csajok.-Sétáltam közelebb és megnéztem mit alkotnak. Csak színes firkákat láttam.

-Szia.-Nézett fel Lizzie.

-Hova mész Ami?-Nézett fel az ikertesója is, és kérdőn nézte a hátizsákot a hátamon.

-Bennél alszom.-Mondtam, és adtam nekik egy-egy puszit.

-Holnap nézel velünk mesét?-Kérdezték. Mire nem bírtam nemet mondani, csak bólogattam.

-Felix te is?-Kérdezte Heidi.
Megfordultam és egy nem kívánatos emberrel találtam szembe magam. Hirtelen megmérgezte Felix a kellemes légkört, elkapott a borzongás ahogy az arrogáns fejére néztem. Csak a szemeimet forgattam.

-Persze. De csak akkor ha Amelia nincs ott.-Mondta és rám se nézett. A falnak dőlve állt és keresztbe fonta a kezeit a mellkasa előtt. Mintha csak villogni akart volna a bicepszével. Egyre rosszabbul éreztem magam, féltem, hogy az ebédem kikívánkozik.

-Mi bajod Amivel?-Kérdezte Lizzie szomorúan.

-Amelia...-Kezdte de egyből csendben is maradt.-Mindegy is. Most örüljük annak, hogy nem alszik nálunk.-Mondta.

-Nálunk?-Kérdeztem vissza.-Felix évek óta itt élek.

-És? Ez az én otthonom nem a tiéd.
Hol is alszol? Benjaminnál?-Kérdezte, a kezeim ökölbe szorultak ahogy kimondta Ben nevét, olyan gúnyos volt, hogy szájba akartam vágni.-Abban legalább egyet érthetünk, hogy nem fog rád mászni, a kis buzi.-Nevetett, mire megállt bennem az ütő. Hirtelen elszállt az agyam. Engem annyiszor szídhat amennyiszer csak akar. De hogy a barátaimat és Bent, az identitására mondjon valamit...a legmocskosabb húzás volt.

-Csúnya szó!-Kiáltotta Heidi.
Ledobtam a hátizsákom, és Felix felé vettem az irányt, a lábaim megremegtek minden léptemnél. Ököllel a mellébe vágtam és ellöktem mire hátra lépett, meglepődött, hogy neki mentem.

-Hogy beszélsz, te barom!-Szűrtem ki a fogaim közül.

-Még egy csúnya szó.-Mondta lassan Heidi.

-Most mit mondtam, igaz nem? Buzi.-Nevetett, mire teljesen elegem lett belőle, a hátára ugrottam és a lábaimmal rugdostam miközben a kezemmel ott ütöttem ahol csak bírtam.

-Hagyd már abba!-Emelete fel a hangját, és forgolódni kezdett, hogy lerázzon magáról, de én a hajába kapaszkodtam. Megütöttem az arcát mire megfogta a bal kezével a bal lábamat, és elkezdte húzni. Megpróbált lerántani de nem sikerült neki, annyira kapaszkodtam belé.

-Akkora egy tuskó vagy. Utállak!-Üvöltöttem mire, a falhoz lépett és a hátát erősen neki nyomta, a fejem koppant egyet, és márcsak korlátozva kaptam levegőt, beszorúltam Felix és a fal közé.