13.

566 29 3
                                    

A Griffendéles ijedten kapta fel a fejét, nem tudta eldönteni mi is lepte meg ennyire, az hogy Draco Harrynek hívta, vagy pedig az, hogy tudja, ő nem Theodore. Egyenesen Draco szürke íziszeibe pillantott, Harry nem tudta, de elmúlt éjfél, és az arca kezdett a helyre állni. A Malfoy örökös elnyúlt mosollyal figyelte a megszeppent fiút.

-mi? de hát... hogyan?- Nyögdécselte a sebhelyes.

-Ugyan már, én nem vagyok olyan ostoba, hogy bevegyek egy ilyen alapvető trükköt.- Hazudta Draco. Nos az igazság az volt, hogy a játék végén már Harry arca kezdett vissza állni, legelőször a smaragd zöld szemei. Azokat a zöld szemeket pedig Draco jobban ismerte mint a saját tenyerét, ezer közül is felismerte volna Harryéit, de nyilván nem foglya be vallani Harry Potternek hogy az ő csillogó szemi buktatták le.

-De hát akkor, minek kellet megcsókolnod?- Rivallt rá a Griffendéles. Draco zavarában percekig csak a földet bámulta, azon szitkozódva magában, hogy hogyan lehet ilyen ostoba az előtte álló fiú, ennyire nem képes észrevenni a jeleket? Tényleg nem látja, hogy Draco fülig belé van esve? Az igazság, Harry túl szerény hogy azt gondolja bárki is képes belé szeretni, főleg egy olyan tökéletes ember mint Draco. Noha Draco korán sem volt tökéletes, Harry még is szemet hunyt a fiú rengeteg hibái felet.

-Válaszolnál.-Szólalt meg végül Harry, idegesen.

-Merlinre Potter!!! Tényleg nem látod, hogy bejössz nekem???-Tört elő Dracoból a válasz. A kis helységben néma csend állt be. Harry arca vörösen izzott, és úgy érezte a szíve majd ki szakad a helyéről, a szőke is hasónlóan érzett. -De ja vú- Gondolta Draco, megint az történik mint anno a szükség szobájában. Harry lassan közeledni kezdett a Mardekároshoz, kezeit Draco derekára vezette, aki a sajátját Harry nyaka köré fonta (megint) és rá tapadt a szájára. Ez a csók más volt mint az előző, sokkal lassabb és szenvedélyesebb volt, az alkohol enyhe íze pedig megédesítette. A két fiú próbált kiélvezni minden egyes másod percet. Harry egyik kezét Draco inge alá helyezte, és gyengéden simogatta. A mardekáros összerezzent a meleg érintésre, minden egyes pont ahol Harry hozzá nyúlt kellemesen izzott a testén. Harry nyakára tapadt, és azt kezdte csókókkal behinteni. Mind két fiú végre azt hitte megtörténik amire titkon mind ketten vártak, amikor is hangos kopogás zökkentette ki őket. Harry szólásra nyitotta ki a száját, de Draco megelőzte, a falnak nyomta és rá tapasztotta kezét a szájára, ne hogy megszólaljon.

-Igen?- szólalt meg Draco.

-Most már ki jöhettek.-Hallatszódott kintről, egy mardekáros fiú hangja.

-Pillanat, Theo túl sokat ivott, eléggé rosszul van, visszakísérném, ha nem gond.- hazudta a Draco a kint álló társainak. A szőke át vette Harry egyik kezét a vállán, fejét pedig az vállára döntötte, mint ha egy részeg fiúnak lenne a támasza. Kicsapta az ajtót és egyenes a lépcsők felé vették az irányt.


Tudom ez nem lett valami hosszú rész, de megpróbálok minden héten minimum 1 részt írni! Köszönöm ha eddig elolvastad <33

Enemies to Lovers/DrarryWhere stories live. Discover now