* Brook szemszöge *
Lando anyukája tényleg egy kicsit túlzásba viszi az egész szülinapi buli témát, úgy csinál mintha Lando még gyerek lenne. Voltak dolgok amikről alig bírtam lebeszélni, már csak abban bízom, hogy a hátunk mögött sem szervezi meg ezeket a dolgokat.
-Mesélj, mióta vagytok együtt a fiammal? - Tette fel a kérdést, a gyomrom egy kicsit liftezni kezdett mert nem szeretek hazudni.
-Nem régóta.. - Mondtam halkan.
-Furcsa, hogy Lando nem mesélte el hamarabb. - Nézett rám. - Ha nem jövünk ide nem is tudjuk, hogy vagy neki.
-Nem akartuk még, hogy tele legyen vele a média ezért nem vertük még nagy dobra. - Mosolyogtam.
-Lando hajlamos túlozni, hogy megfeleljen nekünk. - Nézett a szemembe. - Elképzelhető, hogy csak ezért mondta? - Kérdezte halkan. - Nem jártok, igaz?
-Igazából bonyolult a kapcsolatunk, mondhatnám úgy is. - Sóhajtottam nagyot.
-Tudtam. - Sóhajtott nagyot. - Nem értem Lando miért csinálja ezt..
-Megakar felelni. - Néztem rá. - És azt hiszem ez most kapóra jön neki is, hogy a barátnőjének nevezhet!
-Akkor úgy teszek továbbra is, mintha nem tudnám az igazat. - Mosolygott.
-Az nagyon jó lenne! - Mosolyogtam én is. - Igazából nekem csak időre lenne szükségem de ezt már mondtam Landonak is csak mindent azonnal akar..
-Ez a mi hibánk. - Nézett rám. - Mindig azonnal megkapott mindent, ha kérte..
-Hát, tény, hogy kicsit akaratos néha. - Nevettem halkan.
***
Cisca nagyon izgatott volt, túlságosan is. Remélem nem szervez semmit amit nem beszéltünk meg, Lando nagyon kiakadna. Így is belementem olyanokba amiknek lehet nem fog örülni, bár nem ismerem annyira Landot, hogy megtudjam ítélni minek örülne és minek nem. Felvettem egy fehér nadrágot és egy csillogós spagetti pántos felsőt, egy tűsarkút és egy kis táskába pakoltam a szükséges dolgaim. Felvettem egy karláncot és lógós fülbevalót, megigazítottam még egyszer a hajamat majd kimentem a nappaliba.
-Mehetünk! - Mosolyogtam a szüleire és Landora akin öltöny volt.
-Gyönyörű vagy!
Mosolygott rám Lando majd elindultunk a helyszínre, egy közeli bál termet béreltek ki a szülei. Mikor oda értünk és kiszálltunk a kocsiból már akkor rengetegen üdvözöltek minket és felköszöntötték Landot, néha velem is szóba elegyedett pár rokon. Jól telt a buli és kellemes volt az egész, Lando rengeteg barátjának és rokonának bemutatott.
-Elmegyek mosdóba!
Mondtam neki majd megfogtam a kis táskám és a mosdók felé mentem, bementem és először megnéztem a sminkemet a tükörben majd pisiltem gyorsan, kezet mostam és visszaindultam a terembe az asztalunk felé. Lassítottam ahogy láttam, hogy Lando egy lánnyal nevetgél. A szemei csillogtak és nagyon nevetett, az a lány megfogta még a karját is majd egymásra mosolyogtak. Hihetetlen féltékenység fogott el. Az asztalhoz mentem ahol mindenféle desszert volt és sós sütemény, vettem egy papír tányért majd tettem pár sütit rá. Kimentem a kis udvarra hátul és leültem egy padra, magam elé nézve ettem.
-Hűvös van ahhoz, hogy kint legyél. - Jött ki Lando is mosolyogva.
-Jó nekem itt. - Ettem tovább a mignont.
-Nem jöttél vissza hozzám. - Jött oda hozzám és leült mellém.
-Úgy láttam volt társaságod. - Néztem rá majd vissza a sütijeimre.
-Csak nem féltékeny vagy? - Nevetett.
-Nem, csak nem akartam megzavarni a flörtölgetésedet.. - Néztem rá erőltetett mosollyal.
-Nem flörtöltem, csak beszélgettünk egy kicsit. - Sóhajtott. - Nincs okod féltékenységre.
-Lando, nem jössz táncolni? - Jött ki az ajtón a csaj akit most, hogy láttam az arcát megismertem. Luisinha.
-Most nem. - Nézett rá.
-De ez a te bulid, gyere már! - Jött oda hozzá és felhúzta mellőlem, felvontam szemöldökömet és kidobtam a sütit tányérostul a kukába majd ott hagyva őket vissza mentem.
* Lando szemszöge *
-Most ezt miért csinálod? - Néztem Brook után majd Luira.
-Ez a te estéd, ha ő itt akar kint zabálni akkor tegye ezt de téged várnak a vendégeid.. - Nézett rám.
-Ne beszélj így róla. - Néztem a szemébe. - Különben sem értem ki hívott téged..
-Az anyád. - Mosolygott rám. - Lehet, hogy még sem tetszik neki az új csajocskád.. Tudod, hogy mennyire szeretett engem!
-Sok lesz, Lui. - Néztem rá. - Hagyd békén őt, nagyon ajánlom és az anyámmal meg beszélni fogok..
-Nyugi, jó leszek! - Mosolygott rám és megbökte az orromat majd bement, sóhajtva bementem én is és Brooklynt kerestem a szememmel.
-Brook. - Sóhajtva mentem oda hozzá ahogy az asztalnál ült és pezsgőzött. - Ne legyél már morci, engem nem érdekel Lui..
-Még becézgeted is. - Sóhajtott fel.
-Ne akadj már fent a részleteken. - Sóhajtottam nagyot. - Veled akarok lenni, egész este! - Hajoltam hozzá közel, ajkaink éppen hogy összeértek. - Nem érdekel más, csak te! - Csókoltam őt meg, átölelte a nyakamat és viszonozta csókomat.
-Lando! - Szólalt fel a hangosbemondóban az anyám, a színpadon állt majd intett, hogy menjek oda.
-Mit akar? - Néztem Brookra de ő is vállat vont, felmentem és anyára néztem kérdően.
-Nos, ez az este a fiamról szól! - Mosolygott anya, a mikrofonba beszélt, ez már most nem kezdődik jól, mindenki tapsolt.
-A fiam már 24 éves és rengeteg sikert ért el az életében, úgy gondolom jól neveltük őt! - Mosolygott anya. - Boldog születésnapot, fiam!
Mosolyogva mutatott a színpad végén lévő hatalmas tortára aminek felnyílt a teteje és Luisinha bukkant elő belőle csipke szettben, az anyám egy székre nyomott majd elképedt arccal néztem ahogy Lui táncolni kezdett nekem. A vendégek füttyögtek és tapsoltak, Luisinha mosolyogva rázta magát nekem és hozzám is simult párszor.
* Brook szemszöge *
A gyomrom görcsbe rándult és a számat haraptam belülről, légzésem szaporább lett és nagyot nyeltem ahogy Lando hagyta, hogy az exe rázza magát neki és hozzá dörgölőzzön. Ezt nem értem, Cisca egész nap tök kedves volt velem és úgy tűnt tényleg kedvel engem. A mellkasom elnehezedett, megfogtam a táskámat és sietősen a kijárat felé mentem. Hallottam magam mögött Lando hangját, bár a zene elnyomta kissé. Megfogta a karomat de ellöktem magamtól, tovább mentem kifelé sietve.
-Brook. - Szólt utánam újra és elém állt, nem bírtam visszafogni magam és pofon vágtam de nem durván.
-Húzz előlem.. - Mondtam remegő hangon majd könnyeim lefolytak az arcomon. - Jó bulizást..
Kerültem őt ki és kimentem, persze esett az eső így vissza álltam az épület teteje alá, hogy ne ázzak meg. Megtöröltem az arcomat és rendeltem egy taxit magamnak, biztos elfolyt a sminkem mert a kezem szemfestékes volt de nem érdekelt. Nagyon féltem, hogy Lando utánam jön és nem bírom visszafogni a sírásomat, így is nagyon nehéz.
YOU ARE READING
Hidegen hagysz ||Lando Norris FF.||
FanfictionVan akit nem vonz a hírnév, van akit nem lehet egy csettintéssel megszerezni még akkor sem, ha te vagy Lando Norris. Brooklyn Price apja a Monacoi HSBC Private Bank egyik vezetője így a lánynak nincsenek anyagi gondjai, még házat is kapott a szület...