Szjg máshogy Reni és Cortez szilveszteri csókja után

December 31 csütörtök

......(eddig ugyanaz, mint a könyv)

-Szia Ren, mizu? - kérdezte röhögve, miközben a háttérben bömbölt a zene.

Én meg csak sírtam, és sirtam, nem tudtam hogy kezdjek bele.

-Úristen Reni, mi történt???? - kérdezte aggódva 

-Vi-rág, zokogtam el magam most már teljesen kétségbeesetten.

-Mit csinált?

- Itt hagyott egyedül amikor miatta jöttem csak el - nyögtem ki nehezen

- Hol vagy? - faggatott tovább. 

-......utca .....szám-(direkt írtam, így nem tudom, hol szoktak szórakozó helyek lenni Budán :D , Írói megjegyzés)

- Indulunk - mondta, és lerakta.

Körülbelül 10 perc múlva meg is érkeztek egy taxival. Az anyósülésről Cortez pattant ki, és hozzám sietett, miközben Ricsi kifizette a taxit.

-Jól vagy?- kérdezte, majd felém nyújtotta a kezét.

-Nem - válaszoltam, miközben megragadtam a kezét, és hagytam hogy felhúzzon.

Nem bírtam tovább, kitört belőlem a zokogás, Cortez megölelt, és megsimította a hajam, amit egy átlagos esetben a világ legszebb pillanatának élek meg, de ez a mostani egy cseppet sem volt átlagos. A tudat, hogy nem vagyok egyedül, és valószínűleg minden rendben lesz, hirtelen tört rám, az eget verdeső adrenalinszintem kezdett visszaállni a normális mértékre, de a mérhetetlen düh és csalódottság nem enyhült. Nem tudom, mennyi ideig állhattunk így, de gondolom, hogy sokáig, mert Ricsi rebbentett szét minket.

- Bocsi, hogy megszakítom a szerelmes pillanatot, de hol van Virág, mert még vele is számolnom kell - mondta idegesen. 

- Nem tudom. Amikor vége lett a koncertnek, már nem találtam. Annyira mérges vagyok – ráztam a fejem, és közben egyik lábamról a másikra álltam, de ez semmit nem ért, totál átfagytam.

Megkeresem Virágot – szólt Ricsi és elindult a VOLT legjobb barátnőm keresésére.

Összefont karral álltam, próbáltam kontrollálni az izmaimat, de a hidegtől annyira remegtem, hogy minden testrészem ugrált. Sokáig álltunk szótlanul, egymással szemben, a robbanó petárdák hangját hallgatva, miközben a fejünk felett az éjfél közeledtével egyre több színes tűzijátékot lőttek fel, ami bevilágította a sötét égboltot.

- Annyira sajnálom – suttogtam, mire Cortez felém fordult, és a szemembe nézett. Letöröltem az arcom, és szipogva folytattam 

- Csak azért jöttem el, hogy Virág örüljön. És itt hagyott! Egyedül! – hadartam.

 – Ne haragudj, hogy iderángattalak titeket csak nem tudtam, kit hívhatnék...

Cortez csendben hallgatott, gondterhelt arcán láttam, hogy nagyon dühös, és csak reméltem, hogy nem rám. Tény, hogy szilveszter este megzavartam a bulijukat, a koncertjüket, és miattam eljöttek, de reméltem, hogy egyszer jóvá tehetem nekik, hogy ennyire rendesek voltak.

-Azért jó volt a buli? – kérdeztem, és annyira nevetségesnek hatott a kérdésem, hogy félig sírva, félig nevetve néztem rá. Cortez halványan elmosolyodott, aztán megölelt. Mínusz ezer fok, sírás, reszketés, eltűnt Virág, őt kereső Ricsi, mind eltörpült egy pillanatra, mert Cortez megcsókolt  ott szilveszter este az utcán az utcán. Első reakcióm az volt hogy WOOOW!!! Cortez meg csókolt. A második felismerés azonban jobban fájt, mert ebből a csókból már éreztem, hogy nem Cortez az igazi, és hogy ezt én mégsem akarom, meg hogy másfél évig szenvedtem valaki miatt, akit mint kiderült, nem is szeretek. Óvatosan ellöktem magamtól, hogy a szemébe tudjak nézni.

-Cortez...- szólaltam meg némi habozás után majd folytattam. - Én ezt nem akarom, nagyon szeretlek téged, de csak barátként, és amíg te így nézel rám, jobb ha nem is beszélünk.-mondtam ridegen.

-Persze megértem. és nem haragudj -monda csalódottan, mire csak bólintottam.

- Megvan a szökevény emósunk - hallottuk Ricsi hangját, aki Virágot vezette a csuklójánál fogva. Virág nyugodtan sétált Ricsi mellett, a kezében pedig egy még bontatlan üveg PÁLINKA!!! volt.

-Virág,  azt ugye nem tervezed meginni? kérdeztem ijedten.

- De Renáta, meg fogom inni - jelentette ki erre Ricsi kiverte a kezéből

- Ezt te mégis hogy képzelted! - ordította el magát Virág.

Ekkor Virág anyukája parkolt le a szórakozóhely előtt. 

-Sziasztok milyen volt a koncert? - kérdezte Virág anyukája kedvesen.

- Jó - válaszoltuk egyszerre Virággal, mert nem akartuk, hogy a szülők beguruljanak.

- És a fiúk?- faggatott tovább minket.

-Csak összefutottunk véletlenül - füllentettünk tovább.

Elköszöntünk a fiúktól, és haza indultunk

Otthon nagyából elmeséltem a koncertet (természetesen kihagyva a balhét), és mentem aludni. 

koncert: 5/3 a balhét leszámítva nem volt rossz

Virág: 5/1*****soha többé nem beszélek vele

Dorián: 5/1*****még ezek után is együtt van Virággal, az eszem megáll

Cortez: 5/4 rendes volt, azon kívül hogy már nem szeretem

haragszom: 5/3 jogosan