A szerelem érintése!( Befejezve)

Untitled Part 3

Missi kora reggel ébred fáradtan és nagyon fázva, se pénze, se lakása, nem kellett volna odamennie morogja hangosan, otthon kellett volna maradnia, ahol biztonságban van, mert mindenki ismeri. Ha itt hal meg nem is fogja tudni senki sem, jobb lesz nem lopnia többet, amíg feláll megfogadja, senkitől sem fog semmit sem ellopni.

Lassan nyújtózva indul el és sétálgat az út szélén, se pénze, se ruhája, semmije sem maradt, megáll és nagy kézmozdulatokkal mutogatva magyaráz hangosan, a notesze amibe beleírt mindent és a ruháját is ellopták! Ki látott ilyet, meglopják a tolvajt, ez mind annak a gazdag bunkónak a hibája, ha nem tereli el a figyelmét nem lenne gond! Ekkor néz körül, a sok tekintetre, mert magában beszél, ráadásul mutogat is, na mostmár bolondnak is hiszik majd, kezd el topogni. Lassan indul tovább, már magában motyogva, amikor egy kis étterem előtt megáll, olyan jó illatokat érzett, a hasa egyre hangosabban jelezte mennyire éhes, rátette a kezét és belépett:

–Biztos van valami munka, egy biztos sosem fogok lopni! –mondja elégedetten. 

A kis étteremben nagyon sokan reggeliztek, Missi nyálcsorgatva nézte és lépett a pulthoz, megkérdezte nem akadnak-e valami munka, ő bármit megcsinál, nem kér pénzt sem, csak reggelit! Az eladó végignéz rajta, sóhajtva sajnálja meg, megkérdezi halkan, tud mosogatni? Missi rázza a fejét, szendvicset csinálni? Vagy bármit, Missi rázza mindenre a fejét, hisz sosem kellett ilyet csinálnia, még az ágyát is a barátnője csinálta meg helyette az árvaházban. Az eladó a fejét rázva kéri menjen és máshol próbálkozzon, ha semmihez nem ért, hogy akar munkát? Missi gondolkodik, igaza van, miért is dolgozna, ha nem muszáj, nem is ért semmihez kivéve egyet! Nagy vigyorral fordít hátat és indul a kijárat felé.

–Lehet nem értek semmihez, de minek dolgozzak, ha nem muszáj! –Nagy boldogan fordult egyet és ment neki egy járókelőnek, elégedetten tért vissza a pénzzel, amit lopott, na jóóó most az egyszer, többet nem, jegyzi meg magának. Nagyon meglepte az eladót, de Missi nagy kényelmesen sorolta mit akar enni, elfelejtette, hogy maradt egy kis pénze, mutatja a pénztárcát, nagyon sokat evett, hisz már kopogott a szeme, majd elégedetten ment ki. A napot élvezte, néha- néha elvett egy két dolgot, de csak véletlenül a megszokás, jegyzi meg. Egy padon ült épp, ahol azelőtt este is aludt volna, ha nincs a bunkó, ahogy nézelődik látja, amint egy férfi a táskáját mutogatja egy rendőrnek. Hoppá most jobb, ha odébb áll mondja, nagy hirtelen , ekkor elindul az ellenkező irányba, ahol meglát felé sétálni néhány öltönyös fickót, akik, amint meglátták, szinte szaladva mentek felé.

–Na Missi megint bajt csináltál!– a száját rágva néz körül, merre mehetne, gyorsan elszalad, de sietve követték az öltönyösök és a rendőr a férfival. Egy sikátorban bújt meg, na most bajban van, gondolja. Egy hatalmas autó mögé bújt, ahol épp kirakodtak, gyorsan elkapott egy dobozt és sietve követte a többieket.

 Egy hatalmas lépcsőházba kellett mennie, ahol nagyon sok egyenruhás dolgozó jött-ment, akár valami hangyaboly, ekkor érzi meg a konyhából kiszűrődő illatokat, már le is tette a dobozt és sietve követte az illat forrását, amikor belépett a konyhába tátott szájjal figyelte mennyi csodás étel van, ekkor megáll előtte egy hatalmas férfi, egy vicces sapkával a fején. Missi felnéz rá, majd mikor meglátja a sapkát hangosan elneveti magát, hogy olyan, mint valami filmes főszereplő, látta a tévében! A férfi komolyan néz rá, majd a vállán lévő kis kendővel rácsap, hogy szerencséje, hogy filmsztárt mondott, majd morogva kérdezte mit keres ott? Az újoncok az előtérben gyülekeznek, de Missi csak a finom sütiket látta. A férfi észrevette, majd egy sütit felemelve tartja elé, Missi le sem veszi róla a szemét, a száját megnyalva nyújtja a kezét, a férfi amikor hozzá akart érni felemelte: