Nina (Ekhoe ff.)

1. rész

A mai nap is ugyan úgy kezdődött, mint a többi. 5-kor keltem, csináltam reggelit magamnak és anyámnak, elkészültem, majd elindultam a dohányboltba, hogy kinyithassam. Egész forgalmas volt, sokan betértek napközben.

Szeretem, amikor én vagyok a délelőttös. Sajnos gimi után nem tanulhattam tovább, mert apám úgy döntött lelép a sok részegeskedő év után és végre nyugot hagy nekem és anyukámnak. Cserébe az egyetlen fix megélhetésünk is elhúzott vele együtt.

Amíg apám velünk élt, nem engedte anyának, hogy dolgozzon, elvárta, hogy szavati idézve;"rendes asszony módjára otthon maradjon a seggén, főzzön, takarítson". Tekintve, hogy apám kőműves volt nem is szorultunk nagyon arra, hogy anya is dolgozzon. Nem a legjobb körülmények közt éltünk, mivel apám a pénz felét elitta, meg kurvázta, de addig, amíg volt mit enni és volt fedél a fejünk fölött - még, ha szűkös is - nem szóltunk semmit.

Persze suli mellett, néha titokban én is melóztam, hogy legyenek új ruháim, vagy telefonom, nem szívesen beszéltem másnak az otthoni nehézségekről. Ez mondjuk elég sokszor előfordult és emiatt a tanulásra csak nagyon kevés időm maradt, főleg, hogy legtöbbször hajnali 5-ig dolgoztam. Arról ne is beszéljünk, hogy az is előfordult, hogy lebuktam apám előtt, ő pedig ezért megvert.

Ha úgy néztük, minden szempontból jobb, hogy apám elment, így viszont teljes állásban dolgozok és tényleg semmi időm a tanulára, de nem bánom. Sose voltam egy jó tanuló, épp, hogy le tudtam tenni az érettségit meg amúgy se tudtam, hogy merre szeretnék tovább menni. Ennek így kellett lennie...

Szóval 18 évesen egy dohányboltban dolgozok és az édesanyámmal élek, akit mindennél jobban szeretek és az igazság, hogy eddig a munkámat is szeretem. Mindenképp jót tett nekünk, hogy apám elhúzott az életünkből.

De visszatérve, gyorsan kifésültem hosszú, egyenes, sötét barna hajam, felvettem egy fekete farmert és egy szürke bő pulcsit is, gyors sminkeltem. Fogtam a telefonom, a töltőm és már rohantam is, mivel késésben voltam. A bejárati ajtón kifele menet felkapam a cipőm és a téli kabátomat, mivel kint rohadt hideg volt október lévén.

Egy utcára laktam a boltból, egész jó környéken. Kicsi volt a lakásunk, de modern, épp ezért ketten fenntudtuk tartani anyával. Apám költözése után, pedig kicsit fel is újítottuk.

A zárba illeszettem a kulcsot és elfordítottam. Egyből megcsapott az enyhe alkohol szag, amihez már hozzá szoktam és a kellemes dohány illat. Feltekertem a termosztátot, hogy ne fázzak, kicsit összesöpörtem, mert tegnap este Zsolt elfelejtett.

Miután ezekkel meg voltam, elfordítottam a "zárva" táblát "nyitvára". Tudom, hogy a csöves bácsi erre várt már, szóval egyből be is jött. Már ismerjük egymás, minden reggelét itt kezdi és a napját is itt fejezi be.

- Rettentő hideg van. - szólalt meg recsegő hangján.

- Igen. Az utak is fagyosak, ide fele jövet majdnem elestem. - válaszoltam. Szokásosan átnyújtottam neki az egy doboz szivarkát és mellé egy sört, amit ki is fizetett az összegyűjtött kis pénzéből. Távozása előtt szokásosan megjegyezte, hogy ma is elbűvölő vagyok.

Hirtelen a telefonom rezgése zökkentett ki. A legjobb barátnőm volt Kata.

- Szia. Milyen spanyol? - kérdeztem barátnőmet. Katával általánosiskola 1. osztálya óta legjobb barátnők vagyunk. Mindent együtt csinálunk, és csak neki beszéltem az otthoni dolgokról.

- Úr isten nagyon jó. Olyan sok hot pali van. Nina muszáj eljönnünk együtt is!

- Jó majd egyszer mindenképp. - nevettem. Akartam neki még mondani valamit, de bejött valaki az ajtón. - Figyelj, most leteszem, majd beszélünk. Puszi. - és ki is nyomtam. Minden figyelmemet a vásárló felé fordítottam. Egy fiatal srác volt, nem sokkal lehetett idősebb nálam. Baseball sapka volt fején, pufi kabátja lelógott a fél válláról. - Szia, mit adhatok? - kérdeztem szokásos mosolyommal, ami a főnököm szerint bevonza a sok vásárlót a gördöcskéim miatt. Tiszta helyes volt amúgy a srác, mondhatni az esetem...