Pole dance (Jikook) [Befejezett]

Első tánc.

Bőröm égett a korláton való csúszkálástól, végtagjaim remegtek az erőfeszítésektől, hogy tartsam magam, míg az izzadtságtól már elázott a hajam. A szexis mozdulatok közben arckifejezésimet váltogatva, néztem vendégem szemébe ahol rengeteg vágyat láttam. Sötét volt, egyedül körülöttem volt sötétkék világítás, de ennyi pont elég volt, hogy lássam közeledni. Kissé elbizonytalanodtam, meg is ijedtem mikor az üveget eldobva, egyre közelebb lépkedett. Igyekeztem folytatni a dolgomat, mert nem sértett eddig semmilyen szabályt, viszont megéreztem tapogató kezeit amik hátrálásra késztettek. Vigyorgó ajakgörbülettel jött utánam, megragadta a felsőmet és egy mozdulattal leszakította rólam. Hevesen dobogó szívvel néztem a pólóm maradványait amiket eldobott, megpróbáltam elfutni mellette, de a hajamnál elkapott és visszarántott, egyenesen a falnak. A nyakamat harapdálta, kezeimet a hátamnál lefogva. Olyan reménytelennek tűnt a helyzet, hogy könnyeimet is eleresztettem, mert mást nem tudtam csinálni. Hihetetlen hálás voltam amikor a két biztonsági őr betört és leszedték rólam.
×××

-Most nézd meg, hogy néz ki! - fordítom el a fejem, hogy rálátása legyen a fognyomokra. -Még ha legalább egy helyen lenne! Vagy három helyen megharapott.

-Ez a legnagyobb bajod? Jimin, megakart erőszakolni.

-Tudom. Tegnap ahogy folytattam utána a munkát végig bennem volt a gyomorgörcs.

-Ez az egyetlen jó dolog abba, hogy van bent kamera.

-Jah, aztán kitudja, lehet most valaki arra veri ki. - eszek bele a kínaimba. Az élet nem állt meg a tegnapi incidenstől, ugyan úgy folytatódik minden. Elegánsan betúrom a kajámat és a kukába hajintom a műanyagot.

-Szerinted ő kihez fog bemenni? Nem bánnám, ha az én előadásomra. - mutat az éppen fizető srácra, Soyeon.

-Fogalmam sincs, de, ha ő itt van akkor nekünk már rég a saját szobánkba kéne lennünk. - kapom be a mentolos cukorkám és egy ölelés után mindketten a helyünkre siettünk. Alig csuktam be az ajtót magam mögött, már ki is nyílt
-Te józan vagy? - lepődök meg, előrébb hajolva, hogy szemügyre vehessem. Általába akik idejönnek, már jócskán ittasak. -Bocsánat. - mondtam halkan, amint rájöttem mekkora bunkóság amit csinálok. Némán a szobában elhelyezkedő rúdhoz sétáltam, megvártam még hatalmas terpesszel a kanapéra csücsült, majd neki kezdtem az előadásomnak.

Talán két éve, hogy elkezdtem ezt a munkát. Soyeon vitt bele amikor összebarátkoztunk és elhozott ide, a munkahelyére. Először csak nézőként érdekelt, aztán tanított nekem mozdulatokat és igencsak belejöttem. Többet akartam, vonzott a dolog és sok pénz is származott belőle Soyeonnak, így úgy döntöttem jelentkezek rá. Kellett a pénz és érdekelt is a munka.

Észre se vettem és egy utolsó tekergéssel lezártam a műsort. Fejemet lehajtom, várva hogy elhagyja a helységet, de ez nem történt meg. Lépteket hallottam, viszont nem a kijárat felé, hanem hozzám közeledőket. Felkaptam rá a fejemet, és idegesen kezdtem hátrálni. Nem történhet meg a múltkori!

-Ne félj. - suttogja arcomra simítva, de én lerázom magamról.

-Ehhez semmi jogod. Megkaptad amiért fizettél! - tétovázva az iriszeibe pillantok, amik magabiztosan csillannak.

-Ne nézz hülyének, Baby. Vannak kamerák, nem nyúlok hozzád.

-Pontosan. Egy intésembe kerül és hűlt helyed lesz itt.

-Harcoskám. - vezeti végig a tekintetét rajtam. -Nem így akartalak meggyőzni, de az furább lett volna, ha követlek a házadig vagy az utcán szólítalak le.

-Te megkergültél. - kerülöm ki és kinyitom az ajtót. -Nem ismerlek, nem is akarlak. Menj el mielőtt szólok valakinek.

-Nem ellenkezek neked Szépségem, de azért megjegyezném, hogy nem kell ennyire bízni bennük. Egy kis pénz és nem áll melletted senki. Egy óra és végzel. Kint megvárlak. - sétál ki az ajtón, én pedig próbálom felfogni mi történt. Ki a fasz volt ez?

Sziasztok! Remélem elnyerte a tetszéseteket az első rész. Holnap még kirakok egy másodikat is, de egyébként két naponta lesz frissítés😌🫶
Aki nem bírja vagy nem szereti a 🔞 könyveket az tényleg bele se kezdjen. A többieknek jó szórakozást!