Pole dance (Jikook) [Befejezett]

Ötödik tánc.

-Azóta fel se bukkant?

-Ez még csak három napja. Leszünk majd eleget egymás nyakába.

-Ő máshol is. - perverz vigyorától egyből le esik.

-Mekkora perverz vagy!

-Csak az igazat mondom.

-De úgy komolyra véve a szót. Beadtam a felmondásom.

-Végülis kénytelen voltál, meg jobb is így. Téged aztán támadtak a férfiak. Hanyadik alkalom volt, hogy erőszakoskodtak?

-Csak miattad sajnálom, hogy nem folytathatom. - sóhajtom, végszóra pedig a csengő is megszólal. -Mennyi az idő?

-Éjfél lesz, szerencse hogy holnap nekem se kell mennem.

-Ki ez ilyen későn? Úristen, csak nem Jungkook?! - kimerészkedek a folyosóra és egy mély levegő után kikucskálok. Ez ő! -Szia. - nyitom ki az ajtót.

-Szia. - lép be otthonosan, megfosztja magát a cipőtől és előkapja a szerződést. -Ezt kéne aláírnod, ha csak nem gondoltad meg magad.

-Oké. - harapom be a szám szélét és beinvitálom a nappaliba ahol Soyeon is van.

-Helló, sógor!

-Nem is vagy a testvére. - méregeti furán. -Nincs olyanja.

-De mi testvérként tekintünk egymásra, igaz Jimin? - karol át nyakamnál és magához paszíroz. -Hozok neked tollat.

-Ne is figyelj rá. Álmos és ilyenkor fura.

-Nekem aztán mindegy, nem ő érdekel. - nem is próbálta leplezni ahogy végig mért.

-Tessék. - dobja a tollat amit gyorsan el is kapok. Gyorsan átfutom szememmel a lapot, hogy tett-e még bele valami olyat amiről nem volt szó, de semmi. Felpillantottam a feszülten várakozóra és odafirkantottam a nevem mielőtt meggondolnám magam.

-Vége az ártatlan Jiminnek. - ugrándozik Soyeon, engem is rángatva. Pírral arcomon nyújtom át az aláírt lapot, amit miután eltett vékony kabátja zsebébe, elindult felém. -Viszlát szüzesség. - kuncog a hátam mögött.

-Ne égess már le ennél is jobban. - pirítok rá és a most már teljes lényében előttem állóra nézek. Alig fordultam vissza, már az ajkaimra hajolt. A falhoz hátráltatott derekamnál körülfogva, alsó ajkamat fogai közé csípte és szívni kezdte. Zavaromban elhajoltam és barátnőm felé pillantgattam, hátha leesik neki, hogy zavaró tényező ebbe a helyzetbe.

-Hagyj minket egyedül, ha nem akarod, hogy sose veszítse el. - böki oda jókedvűen, Soyeon pedig már rohant is ki a házamból. -Mivel ez lesz az elsőd- szagol tincseimbe. -eldöntheted hol akarod. Bárhol lehet kivéve ágyon, vagy kanapén.

Gondolatba újra felfedezem a lakásom, keresve a megfelelő helyet, de a kizárt bútorokon kívűl csak az asztalon férnénk el.

-Te egy asztalon akarsz megdugni? - képedek el.

-Milyen okos. - duruzsolja a fülembe.

Sziasztok! Remélem tetszett
ez a rész is. Jimin végre
aláírta a papírt.😏