10.

14 4 3
                                    

Nagy nehezen sikerült megnyugodnom. Ha vki pár nappal ezelőtt azt mondja nekem ,hogy az anyámat megölik és én se szó se beszéd lelépek majd beköltözök egy vadidegen sráchoz és kiöntöm neki és a legjobb barátjának az életem , valószínűleg az arcába röhögök.
De igen ,eljött ez a pillanat is én Olivia Hollson aki mindig is jó kislány volt és az élete születése óta feszülten szabályokkal és felelőséggel járt most közel a 18hoz végre elengedi magát?
Talán végre én is megérdemlem ,hogy éljek ?

Miközben ezen agyaltam fel se tűnt ,hogy Noah előttem guggol és aggódva figyel miközben Liam az ölembe hozta a cicámat ,hogy biztos teljesen megnyugodjak .
Végül a legjobb barátnőm ordibálása térített vissza ,aki épp egy másik városban aggódta halálra magát .

-mi?-néztem értetlenül barátnőmre akinek épp most fogyott el a levegője-

-Azt kérdezte jobban vagy e -ismételte meg Noah miközben még aggodalmas tekintetével mindig engem vizslatott -

-jaa..igen..köszönöm mostmár sokkal jobban vagyok .-válaszolom az őszintét hiszen ez tényleg így volt . Hihetetlen ,hogy ennek a két srácnak a közelsége és az ,hogy legjobb barátnőm vonalban van ennyire jól tud esni ,azt hiszem még sose éreztem magam ennyire biztonságban.-

-akkor jó,mert a frászt hoztad ránk -mondta Liam miközben gyengéden megsimítottam cicusom fejét -

-emelett még a lóra is -puszilja meg a szőkeség lova orrát .-

-köszönöm-felelem mosolyogva miközben mind hárman értetlenül néznek rám.-

-mármint mit is ?-kérdezi meg végül Liam vszínüleg azt ami mind hármójukban felmerült.-

-Azt ,hogy itt vagytok nekem..és támogattok. Hogy nem röhögtetek ki hanem egyből a segítségemre sietettek .-mondtam picit meghatódva -

-oh csajszi tudd ,hogy ránk mindig számíthatsz -mondta Noah miközben megfogta a két kezem majd egy óvatos mozdulattal magához rántott.
Csakhogy nem számolt azzal ,hogy ő még mindig guggol így én ráestem ő pedig hátra dőlt.
Mondanom sem kell egyből elvesztem a tekintetében miközben éreztem ,hogy az arcomat elönti a forróság.

-szegény macska-szólalt meg Liam akinek cicusom borulás közben karjaiban talált menedéket.-

-most mi van ?-értetlenkedett a bárátnőm ugyanis a telefonom is kiesett a kezemből -Hahó ! Van itt vala..ohohó-na igen ezt a "kifejezést" már jól ismerem -

-ahogy hátra néztem láttam ,hogy Liam a telefonom tartja a kezében. Így barátosném is mindent lát. Sajnos az ő arcát nem láttam, így fogalmam se volt ,hogy ő vajon most mit érezhet vagy éppen gondolhat .-

-ezután újra vissza néztem Noahra aki kínosan elmosolyodott -ezt nem teljesen így terveztem -

-Ki gondolta volna -nevetem el magam ,miközben cicám újabb koncertbe kezd .-

2024.jan.4.

Sziasztok! Tudom ,h eltűntem de most vissza tértem. Mostantól ilyen formában tervezem írni a részeket.
Sajnálom ,hogy ennyi részen át kellett "szenvednetek" de már kijavítottam
Kérlek titeket ha teszik nyomjátok meg a kis csillagot .
Commentelj bátran szívesen fogadok kritikát vagy csak ha random hozzá fűzni valód vagy gondolatod van ♡
Puszi!

Mi lesz ennek a vége...?/SZÜNETEL/Where stories live. Discover now