Én Brooklyn Leclerc, a bátyám Charles Leclerc, a legjobb barátom Lando Norris, a többi féltékeny haver és a rohadt paparazzik
A futamok, időmérők illetve szabadedzések semelyik szezonnal nem egyeznek meg!
Brooklyn a főszereplő kitalált!
Írás alatt...
Reggel az idegesítő ébresztőre keltem. -Jóreggelt-nyomott egy puszit az arcomra a melkasomon ébredező Lando. -Neked is. -álltam fel.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Te kínozni akarsz minket, fiúkat?-mért végig. -Én soha. De te is jól nézel ki!
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Lementünk. -Szia báttyó! -köszöntem Nem figyelt rám, megláttam Carlost , odaszaladtam es megöleltem. -Szia Carlos!-köszöntem -Csinos vagy mi enano-mosolygot. Lando elég szúrósan nézte Carlos kezét ami a derekamon volt. És Max is csúnyán nézett. Meg Hamilton és Sergio. Nem vagyok szép de ezek az idióták mindig csorgatják a nyálukat. Lando is elmondta , hogy nagyon látszik hogy szépnek tartanak,sőt tulságisan is. Utána veszekedtünk Landoval 2 kört hogy ki szép és ki nem szép de ez most lényegtelen. ,-Bocsáss meg drága Carlos de most errabolom-húzott férre hirtelen, csak erre nem számítottam, úgyhogy konkrétan ráestem Landora. Az arcunk nagyon közel volt egymáshoz. Méyen nézett a szemembe, de én megszakítva a szemkontaktust, nyomtam egy puszit az arcára majd elsétáltam. ________ Ültem a hallban az az étterem előtti aulában egy fotelben, varva hogy a fiuk megreggelizzenek, mivel nem akartam úgy járni mint múltkor. Na szóval csukott szemmel vártam. Egyszer csak valaki beleült az az ölembe. -Lando drága nehéz vagy-nyitottam ki a szemem. -Nem is igaz-állt fel durcásan. Felálltam én is . Lando leült és most én ültem az ölébe. -Na mi van?-suttogtam a fülébe -Semmi -puszilta meg az arcom A nyakhajlatába fúrtam a fejem . Pár perc múlva megszólalt. -Nagyon szeretlek és te vagy a világon a legeslegjobb barát , és nagyon szép vagy. Nem fogom rád erőltetni hogy egyel de azert neha ehetnel-nézett rám komolyan -Átgondolom-húztam az agyát Durcásan nézett rám. -Ne nézz így ráám-húztam össze a szemolodokom . Erre elfordította a fejét. -Jólvan de csak néha-sóhajtottam. Erre aggódó ám de bár akkor is félig nyertem fejjel,, de rámnézett. -Életem ne csináld ezt, ne nézz így rám-kérleltem. Erre nem mondott semmit csak nyomott egy puszit az arcomra majd a nyakamra. -Szeretlek-bukott ki belőle -Ė is szeretlek mindennél jobban-mosolyodtam el. Ezek után pár percig csendben voltunk. Majd hirtelen rám tört egy érzelmi hullam -Hol van Charles?!-kérdeztem Landot. -Hol van Charles?!-kérdeztem hisztisebben. -Nem tudom -rázta meg a fejét Erre éreztem hogy az arcomon elkezdtek lefolyni a krokodilkönnyek. -Naa most miért potyogtatod a krokodilkönnyeket? -törölte meg a két kezével az arcom alatt. Hiába jött a többi könnycsepp. -Lando Hol van Charles-tettem fel harmadjára a kérdést. -Maradj itt megnézem hátha kajál.-mondta 2 perc múlva megjelent Lando mögötte Charles aggódó fejjel. -Hej hugi mi van? -kérdezte Nem mondtam semmit csak felalltam és raugrottam. Szerencse hogy megtartott, de rögtön le is ült igy az ölébe kerültem. Lando furán nézett. -Mi baj- simogatta meg az arcom -Hiányoztál-néztem rá -Édes Istenem hogy lehetek olyan szerencsés hogy egy ilyen aranyos húgom van! -csapott a homlokára. -Tényleg ezért hullatod a krokodilkönnyeket vagy csak nem akarod elmondani?-kérdezte. -Charles hiányoztál és pont-öleltem szorosabban. Nem mondott semmit csak simogatta a hátam.
