Csörgedező víz alatt állok,
forrósága kellemes érzést nyújt fájó szívemnek.
Hogy miért fáj? Emberek.
Ítélő lények, szenvedésed öröm.
Mint a ragadozók, és a préda.
Addig mardosnak míg tested ki nem hül.
Bocsánatodat nem kéri,
csak kegyetlenül öl.
Ez a vers eredetileg Mist_Mochi egyik kömyvéhez készült, de úgy gondoltam, hogy ide is kirakom! Remélem tetszik!♡
YOU ARE READING
Versek egy lánytól
PoetrySziasztok! Nézzetek be hozzám! Fedezzétek fel a verseimet! Jó olvasást! :) "Írom soraim, reggeltől napestig, rímeket keresek, párostól bokorig. Csak kell egy ihlet, és már is itt a költészet, szavak a fejembe, billentyűzet előttem. Alkotok egy szépe...
