Pole dance (Jikook) [Befejezett]

Tízenkilencedik tánc.

-JUNGKOOK! -ordítok már harmadszorra, olyan hangosan amennyire a tüdőm csak engedi. Kezdem feladni és lassan már azon az állásponton vagyok, hogy jobb lesz megfagynom.

-Mi van már, Jimin? - jön be morcosan. Az arcán jól látható a fáradtság, amiből rájövök, hogy aludt. Jimin? Akárhogy nézem az a heg a kezén van. Gondolom jelenleg utál, de ez az érzés kölcsönös.

-Reggel héttől a nyitott ablak mellett vagyok meztelenül, kikötözve és már lassan tél. Ha már nem is engedsz el legalább betakarhatnál! Már nem érzem semmimet.

-Kérd szépen. - teszi keresztbe karjait, mire én csak makacsul elfordítom a fejem. -Jó akkor én megyek is vissza.

-Ne! - szólok utána. Nem fogom ezt kibírni ki tudja meddig. Már így is egész testemben remegek, és ég a bőröm a hideg széltől ami bejön. -Kérlek! Takarj be..

-Megy ez neked. - ide sétál és rám akarja teríteni, de ismét megállítom. -Ne azzal amin Soyeonnal basztatok!

-Szeretnél így maradni!?

-Nem.

-Akkor ne nyavalyogj. - dobja rám amitől rám tör ismét az undor. Ki tudja mennyi nedvük rajta van..

-K-Kaja?

-Már mondtam.

-Akkor legalább innivalót! - rángok meg hisztisen. Mást nem is tudok csinálni. -Kérlek szépen! - akármit mondok ő csak lazán kisétál. Ezt nem hiszem el! Tegnap este óta semmit nem adott. Ez embertelen!

-Befejezted? - szólal meg az ajtónál, fél óra elteltével. -Ha így sírsz belefulladsz majd a kajába.

-Mi? - erre csak felmutatja, hogy mit hozott. -Ha megpróbálod elhagyni a szobát, vagy felállni az ágyról, véget ér ez a kicsi jó is, értve?

-Igen. - eloldoz, mire az eddig feszülő karjaim elernyedhetnek. Óvatosan fel ülök, de igazából fáj mindenem, mintha egész nap vert volna pedig erről szó sincs. -Köszönöm. - nyúlok az innivalóért amit egyből le is húzok.

-Nem tudtam, hogy ennyire szomjas vagy. Hozok még, de ne próbálkozz elszökni. - erre csak bólintok és neki esek a melegszendvicsemnek. -Lassíts. Mentőt nem akarok hívni rád. - motyogja az orra alatt és becsukja az eddig bukóra nyitott ablakot.

-A-A mosdóba is elmehetek mielőtt visszakötsz? - teszem le a tányérom mikor végeztem az evéssel.

-Gyere. - kel fel én pedig a nyomába eredek, de nehezemre esnek a lépések remegő lábakkal. Nem tett jót, hogy egy egész napot végigfeküdtem, és az egyetlen mozgást is csak Jungkook tette meg bennem. A fenekem is fáj.

Sziasztok! Köszönöm szépen, a 3,02K megtekintést és a 431 Vote-ot!♡♡
Reméljük Jungkookkal nem lesz több
probléma.😁