1. fejezet

1K 33 7
                                    

A mai nap egy fárasztó csütörtökkel kell szembenéznem. Vagyis ezt itt még nem tudtam mert hát miért is tudnám, még csak reggel fél hét van. Kikeltem nagy nehezen az ágyamból és lementem a földszintre.
-Mhm-mik ezek a finom illatok?
-kérdeztem kómásan Dávidtól amikor megláttam Mátét a konyhában bundáskenyeret sütni és sajnos szembesülnöm kellett azzal hogy Mátéhoz beszéltem
-neked is jóreggelt Anna
-szól oda nekem elég lenézően Máté
-hát te mit keresel ilyen korán itt?
-kérdeztem a fiútól aki elég feltűnően végigmért és akkor kellett rájönnöm arra , hogy egy nagyon rövid pizsamanadrág van rajtam és egy topp
-itt aludtam
-leülök az asztalhoz és elémrak kettő elég finomnak kinéző bundáskenyeret paprikával és kávéval jó sok cukorral
-kössz
-feleltem majd elkeztem enni az egyébként isteni finom reggelimet.
Miután megettem a reggelimet feltápázkodtam kényelmes helyemről és fel mentem összeszedni magam. Először megmostam az arcom majd kifésültem gyönyörű hosszű hullámos barna hajamat, felötöztem és elgyalogoltam az iskolába. Apropó nem is említettem hogy még iskolába járok. Egyépként 16 vagyok de most nyáron vagyis 5 hónap múlva tölteni a 17-et.
Miután lefutottam a marathont beérve az iskolába gyors gyaloglással siettem a matek terembe és levágódtam Kriszti a legjobb barátnőm mellé.
-szia Kriszti! Hogy vagy?
-szia Anna köszi jól
-felel a kérdésemre a lány
-aa képzeld Máté már megint nálunk aludt és én már nem bírom a jelenlétét
-számolok be Krisztinek szenvedve
-naa csak nem lehetett olyan rossz. Egyáltalán beszéltetek ma?
-igen és képzeld el még bundáskenyeret kávéval is csinált nekem ami amúgy melepően finom volt.
-naa az jó biztos tetszel neki!
-fúj ezt ne is mond! Gyűlölöm Mátét!
-hát jó
-mondja Kriszti
Amiután vége lett az unalmas matek óránknak még volt nagyon sok elképesztően rossz óránk így nagyon elfáradtam és arra lettem figyelmes hogy Dávid hív.
-szia Anna!
-szól bele kedvesen a testvérem a telefonba
-szius Dávid! Miújság?
-hát igazából csak azért hívtalak mert le kellett mennem Szegedre és Máté megy érted a suliba jó?
-mondja nekem a bátyám kicsit félve mert tudja, hogy nem bírom Mátét
-Mi?!
-akadok ki a testvéremre
-ez nem lehet igaz
-mondom zaklatottan
-naa eperkém nyugi csak hazavisz téged és vigyáz rád nem lesz rossz, majd filmeztek vagy nem tudom
-mondja Dávid teljesen nyugodtan de éreztem rajta hogy nem volt az
-ahjjj hát jó
Feleltem és már láttam is Máté kocsiját
-rendben eperkém. Ott van már Máté? Látod őt?
-igen látom na szia!
-köszönök tőle majd lerakom a telefont
Máté leparkol előttem majd kiszáll a szép autójából és köszön nekem
-szia Anna! Milyen napod volt?
-kérdezi gúnyosan tőlem, mert tudja hogy utálom őt
-ne tegyél úgy mintha érdekelne téged Tálas Máté szóval csak száljunk be a kocsiba és menjünk haza!
-förmedek rá
-hát jolvan
-mondja kicsit unottan
Majd beszáltunk az autójába és haza indultunk.
Amikor haza értem rögtön kiszálltam a kocsiból és bementem a házba majd gyorsan felfutottam az emeletre.

Na sziasztok! Ez lenne az első rész és egyben az első sorim is. Igazából ezt a könyvet a fangörcsöm miatt írom hátha elmúlik de nem hiszem hogy ez valaha is meg fog történni. Szóval igazából mind1 remélem tetszeni fog a sori és ha igen kérek jelezzétek csillaggal vagy estleg egy kommentel! Na álmodjatok Dáviddal vagy Mátéval.
Puszi: Noncsi

Azért ezt itt kell hagynom

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Azért ezt itt kell hagynom..

Mesélek a bornak..Where stories live. Discover now