4.rész| Egy régi barát

9 2 0
                                    

Írói megjegyzés: Aki esetleg nem tudja ,hogy a lovaknak hol van a marja akkor csak segítség képen: Az a lovak válla , a nyakuk ,,végén" a hátuk „ elején" lévő kiemelkedés , ami mögé a nyerget is szoktuk tenni.

Már javában este volt amikor megérkeztünk a telkére. Aludtam amíg jöttünk ezért azt sem tudom ,hogy egy: hol vagyok .
kettő: Jelen pillanatban ki rázogatja a vállamat , ugyan is sikerült felébresztenie mély szunyókálásomból .

-Mindji .... Minjii .... Minjiiii , ébresztőő megérkeztünk!! -

-Fent vagyok fent vag- a a a HAPC vagyok.-
Jeleztem neki félkómásan és tüsszögve ami nem volt annyira nyugtató ugyan is én még nyár kellős közepén is képes vagyok megfázni.

-Jól vagy? Nagyon piros az arcod...-
Nyúlt volna már a homlokomhoz , de tudtam , ha most megérinti meg foglya tudni ,hogy nem vagyok jól és akkor biztos ,hogy nem tudnám már kimagyarázni magamat!

-Jól vagyok nyugi , csak fáradt vagyok-
-Oké , de akkor gyere vigyük be a két állatot , aztán pedig mehetsz is aludni , ha nem vagy éhes.-

-Okés , mehetünk , étvágyam most amúgy sincs..-

- Kiszálltunk a kocsiból majd egészen az istállóig mentünk négyen . Amikor megbizonyosodtunk arról ,hogy mind a két barátom rendben van kimentünk és hagytuk VOLNA el az épületet HA az én lábaim nem adják meg magukat.

- Jesszus Minji , jól vagy?!-
-Guggolt le hozzám V . A kezét a homlokomra tette , de rögtön el is kapta onnan.-
-Persze ,hogy nem vagy jól , annyira tudtam ,hogy lázad van! Ahhjs , gyere beviszlek!-

- Amint ezt kimondta felkapott mennyasszony pózba és a hát felé kezdett vinni .-
-Tudod van egy külön szobád mert megkértem a srácokat ,hogy ágyazzanak meg neked , de mivel ilyen ramaty állapotban vagy nem tudom , nem lenne-e jobb ha ma nálad aludhatnék vagy te nálam.....tudod csak féltelek mivel te még nem jártál ebben a házban és ha bár mi van ott tudok melletted lenni.-

-Alig értettem amit mondott , de már tényleg semmi erőm nem volt , max annyi ,hogy bólogassak .-

-Megjöttünk ! Namjoon hozz fel hideg vizet , Hoseok te pedig létszíves a gyógyszeres dobozokat hozd fel!-

- Ennyi....ennyi az amennyire emlékszem mielőtt elaludtam volna V karjaiban.
Arra ébredtem fel ,hogy valakik tekintetét érzem magamon , nem mellesleg pedig besütött az ablakon a fény. -
- H-h-hol vagyok? Mennyi az idő? Uram isten , mi van Bajnokkal meg Főnökkel ?!-
Kezdtem bepánikolni , mivel semmire sem emlékeztem hirtelen .

-Nyugi csak én vagyok meg Namjoon , a vendég szobában vagy , és Jimint most küldtem ki ,hogy etesse meg a barátaidat.- Mosolygott rám V.-
-Namjoon?? Hol?!- Néztem körbe és pillantottam meg a viszonylag ismerős arcot.
Namjoonnal még kiskorunkban ismerkedtünk meg a farmunkon , ugyan is a családja útba igazítást kért tőlünk , mivel újak voltak a környéken . Namjoon amint kiszúrt oda futott hozzám és megkérdezte tőlem...idézem: ,,Szia , Kim Namjoon vagyok , Iksanból jöttem , leszel a barátom?" Ezt az egy mondatot olyan csillogó szemekkel kérdezte mintha a válaszom megváltaná az egész életét >-< . Azóta olyanok voltunk mint a testvérek , mivel egyikőnknek sem volt tesója és idő közben az ő szülei el is váltak , ezért viselkedtünk egymással úgy ahogy...de szerelem vagy ilyesmi sosem volt köztünk , arra mi nem lettünk volna képesek. Aztán amikor betöltötte a 18. születésnapját , bejelentette ,hogy elmegy... még pont találkozott Bajnokkal.

-Szia pöttöm!- jött oda hozzám és kócolta össze hajamat... Chh régi jó szokása :D .

-Szevasz , rég nem láttalak !-
Na és itt kezdődött egy hosszasabb beszélgetés . Csak a szokásos kérdésekkel : Hogy vagy , mi van a családdal , suli , bla bla bla.

-Na én megyek majd még amúgy is találkozunk !-
-Intett Nam majd kilépett a szobából. Közben V is vissza tért valahonnan ( gondolom túl unalmas volt a beszélgetésünk számára ).

-Figyi , nem bánnád ha én most szépen kimennék bajnokhoz és Főnökhöz? Hidd el sokkal jobban fogom magamat érezni utána !- Próbáltam győzködni , de úgy látszik ez egy kemény menet lesz....-

- Te? Kimenni? Na ne röhögtess , 38,7-fokos lázad van , már csak az hiányzik ,hogy te kimenj!-
-Nyomott vissza az ágyra , csak hogy azzal nem számolt ,hogy itt és most ebben a vitában ÉN fogok győzni. Kihasználva az alkalmat megfogtam a két oldalánál majd lehúztam az ágyra magam melle és rádobtam a paplant ,hogy nyerjek egy kis egér utat az ajtó felé.

-Mi a...?!- Hallottam ahogyan próbálja felfogni a dolgokat , de én akkor már kint voltam a szobán kívül. Elkezdtem rohanni az egyik irányba , nem tudtam ,hogy merre , ugyan is aludtam amikor felhoztak.
Most az egyszer rám kacsintott a szerencse is és elértem egy lefele vezető lépcsőhöz. Nem volt túl sok időm gondolkodni ugyan is hallottam V dübörgő lépteit .
Az utolsó lépcső fokoknál majdnem sikerült elkapnia , de szerencsétlenségére befordultam a lépcső fordulóban és egy nagy konyha-nappali helység tárult a szemem elé a következő látvánnyal : négyen a kanapán köztük Namjoon is , egy ember a konyhában a pult mögött míg egy a...bejárati ajtónál?! Elkezdtem felé futni , gondoltam most vagy soha , ez az én lehetőségem , majd elkezdtem az ajtóban álló srác felé futni , akiről meg kell jegyeznem ,hogy egyáltalán nem volt magas .

-Állítsátok meg ! Hiszen beteg a csaj!- Kiáltott V , de úgy is tartja a mondás : Késő bánat , eb gondolat :D .
Már az istálló felé rohantam amikor megéreztem két ember gyors közelettét magam mögött .

-Bajnok! Főnök ! - kiáltottam be nekik , akik vették is a lapot , ezért amikor kinyitottam a box ajtót , mind a kettő kijött mellém. -

-Jajj , most nagyon megijesztettél !- kuncogott a magasabbik , ám bár szerintem nálam max egy évvel idősebb srác . A mellette álló törpe fiú pedig csak nevetett a kijelentésén.-

-Mi van feltegyelek rá kislány? Nem éred el a lovadnak a marját sem?- nevetett tovább a magasabb.

-Ezt ki mondta?- villantottam meg felé egy kacér mosolyt .
-Csak várj mindjárt megmutatom ,hogy mire vagyok képes velük!-
Ezzel a lendülettel hátra futottam az istálló végébe amit ők figyelmesen követtek a szemükkel.
Elfutni amúgy sem lett volna most értelme , biztos vagyok benne ,hogy utolértek volna .
Amikor szembe fordultunk velük , Bajnoknak jeleztem ,hogy kövessen majd elkezdtem futni.
Amint elértük a megfelelő tempót ráfogtam Bajnok marjára majd felugrottam rá és szélsebesen kivágtattunk az istállóból , a két ledöbbent fiú arcát hátra hagyva.

Hello! Remélem ,hogy tetszett ez a rész is ! Próbáltam minél izgalmasabbá tenni , remélem azért nem volt olyan hű de unalmas🥲
Jövő héten érkezem a kövi résszel , addig is mindenki vigyázzon magára🫶💪

Mobster or a Lover? ( Taehyung HUN ff ) Where stories live. Discover now