Megjelölve (18+)

22. R É S Z

Kadmon

- Mi? - Alig sikerül kimondanom a szót az összeszorult torkomon.

- Hallottad, amit mondtam - morogja a falkavezérem. - Menj oda, és mássz fel arra az omegára, fiú.

Biztos vagyok benne, hogy az arcom most az ostoba döbbenet maszkja, de nem tudom elhinni, amit hallok. Addom a falkavezér. Neki van joga elsőként igényt tartani az omegára.

Úgy olvas a gondolataimban, mint egy nyitott könyvben.

- Igen - mondja. - Nekem van jogom elsőnek igényt tartani rá. És ezt átadom neked. Itt az ideje, hogy férfivá válj.

- De...

Hasker kezét a vállamra csapja, és a szétterülő és vonagló omega felé fordít.

- Nincs de, fiú - mondja Hasker vicsorgó nevetéssel. - Hát nem veszed észre, milyen ajándékot kaptál? Most pedig menj oda, és töltsd ki azt a szűkölködő omegát.

Igaza van. Nem tudom, mi a fenéért habozom. Azóta akarom ezt, mióta először megláttuk Freyát azon a tisztáson. Napok óta fájt a farkam, hogy eláztassam az édes nektárjába. A golyóim égtek a vágytól, hogy kiürítsem tartalmukat a forró mélységébe.

Térdre ereszkedem a mohás padlón, és Freya puha combjai közé helyezkedem, amelyek a legkisebb ellenállás nélkül szétnyílnak előttem. Rózsaszín húsvirága csillog a nedvességtől és Addom nyálától.

Ráereszkedem, és ő körém gyűri a végtagjait, miközben csókolózunk. Ringatom a csípőmet, és lüktető száram végigsiklik a barázdáján, magába szívva a nedvességet, miközben a csípőjét forgatja, és belém dörzsölődik.

- Basszál meg, Kadmon - suttogja remegő ajkain keresztül. - Szükségem van rád magamban, most azonnal.

A kezeink találkoznak a lábaink között. Ujjaink összeérnek, miközben mindketten a bejáratához szegezzük az erekciómat. Freya felnéz az arcomra. Pupillái tágra nyíltak a forróságtól.

- Ez az első alkalom, Kadmon - suttogja.

Megsimogatom az arcát, és gyengéden megcsókolom az ajkát. Nekem is ez az első alkalom, de ezt nem kell tudnia. Játszottam már más megkötözetlen omegákkal, de még senkivel sem mentem végig a végsőkig.

Freya éhesen viszonozza a csókomat. Az ajkaimra nyög, ahogy a farkam behatol a bejáratába. Az izmaim megfeszülnek, ahogy küzdök, hogy ne engedjem el magam azonnal. Lassan süllyedek belé, élvezem, ahogy a csatornája lágyan csúszik a száram körül.

- Ó, bassza meg, olyan jó érzés - nyögöm.

Ez minden képzeletemet felülmúlja. Egy kéz érintése, vagy akár egy omega mohó szája sem ér fel a bensője puha, csúszós melegéhez.

- Aú!

Freya összerezzen, amikor a farkam feje a hátsó falának ütődik. Mindketten megdöntjük a fejünket, hogy lenézzünk a lüktető farkamra, amely felnyársalja őt. Néhány centi maradt a száramból, de nincs hely az extra hosszúságnak odabent, és nem akarom bántani őt.

- Olyan hosszú vagy, Kadmon - kacag halkan Freya.

Megnyalja a tenyerét, és a kezét a tengelyem tövére tekeri, és ott kezd el simogatni, miközben elkezdek mozogni benne. A második löketemnél vigyázok, hogy ne nyomjam magam teljesen belé, mielőtt újra a mélypontra jutnék.

De Freya összerezzen és újra felkiált.

- Fájdalmat okoztam neked? - Suttogom. - Akarod, hogy abbahagyjam?

- Nem - nyöszörög. - Ne hagyd abba. Kérlek, ne hagyd abba, bassz meg!

Ennyi megerősítésre van szükségem. Addig fokozom a tempót, amíg egyenletes ritmusban mozgunk, miközben ő a száram tövét szorongatja. A kettős érzés, hogy őt dugom, miközben ő engem kiver, szinte elviselhetetlen, és hamarosan érzem a csiklandozást a farkam tövében.

De a legnehezebb rész az, amikor lenézek a gyönyörű arcára, ahogy a szemei hátracsukódnak, és finom vonásai a kínzó boldogság kifejezésében forognak. Esküszöm, hogy el tudnék élvezni, ha csak nézném, ahogy ezt csinálja.

Tudom, hogy nem sokáig fogom tudni visszafogni a magomat, de előbb el kell érnem, hogy a kis omegám elélvezzen. Hallanom kell, ahogy felsikolt, amikor a farkamra élvez.

- Ó, Istenem, Kadmon - nyögi, miközben hátraveti a fejét. - Csak így. Ez kurva jó érzés.

E szavak hallatán a robbanás határára kerülök. Erőlködöm, hogy visszatartsam magam, hogy még néhány pillanatig kiélvezhessem ezt.

Fentről hallom Addom hangját.

- Elélvezhetsz benne, fiú, de ne csomózd össze. Az az enyém.

Bólintok és nyögve beleegyezem. Még csak nem is vagyok csalódott, hogy nem én leszek az első, aki megcsomózza Freyát. A puncija túl átkozottul jól esik ahhoz, hogy most bármi mással is törődjek.

- Gyere - mondom reszkető hangon. - Gyere értem, Freya.

Engedelmes kis omegám azonnal válaszol. Sikít, és a teste megremeg, ahogy egy intenzív csúcspont hullámzik át rajta. A puncija összeszorul és megremeg a farkam körül, én pedig elveszítem az irányítást, és forró magomat a mélyébe spriccelem.

Freya meglepetten zihál, amikor érzi, hogy a csomóm kialakul a simogató ujjhegyei alatt. A kitágult mirigy a száram tövében a bejáratának külső pereméhez ütődik. Mivel a csomó nem tartja benne a magomat, a magömleny csöpög ki a nyílásából, és a fenekén lefelé csorog, hogy az alatta lévő mohán összegyűljön.

- Kadmon - lihegi.

- Máris végeztél? - Addom kuncog mögöttem. - Jól van kölyök, kelj fel, és hagyd, hogy Hasker megmutassa, hogyan kell rendesen csinálni.