veled lenni, mint a földdel ellentétes irányba menni,
legyőzöm a sodrot és csak futok utánad.
futok: ha elesek, felállok, poklot átjárom, szeretnélek megcsókolni,
legerősebb érzés univerzumban szerelmem irántad.
míg másokra nyomás nehezedik és hibáztatják égieket,
én mosolygok veled és esedezek Aphrodité előtt:
köszönöm neki utamat, csalódásaim és félelmemet,
köszönöm neki hogy téged világomba küldött.
neked pedig köszönöm, hogy kitartasz e báj mellett.
hogy megízlelhettem, milyen is igazán hálásnak lenni.
teljesedjünk be együtt és tárd ki szívemet,
furcsa hogy lélegeztem, míg nem tudtam; milyen veled lenni.
rögös az utam feléd, kissé hegek vannak rajtam
és a szívemet átfutossa néha trauma sötétsége,
de nyitottál felém és melletted mindenről megszólalhattam,
nincs már rajtam más, csak minden egyes érintésed helye.
Tatabánya, 2024. április 27.
YOU ARE READING
néhány versem (azt hiszem, van valami a radiátorban)
Poetrysziasztok! igazából nincs életem és azon gondolkodtam, hogy mi lenne ha néhány versemet ide én itt így most felpattintanám. aki ezt megtalálta és esetleg tetszik neki, olvasgassa nyugodt szívvel!<3 puszi, panka
