two halves of one whole [G.F.W. fanfiction]

Prológus

Prológus

A háború után járunk pár évvel, és Romániában.

Charlie Weasley körülbelül két éve fogadott magához egy tanoncot. A lány hatalmas érdeklődést mutatott a varázs világ állatai iránt, és nagyon is értett hozzájuk.

Fiatal volt, 21 éves. Egy kis nevű varázsló iskolába járt itt Európában, de Angliából származik.

- Charlie! - loholt be a lány a házba izgalommal a szemében

-Mondd Rev' - rendezgette a papírjait a férfi.

A lány felkaron ragadta és szó nélkül cibálni kezdte kifelé

-Mi a fenét csinálsz? Hé! Hova húzol? - próbálta magát lefékezni Charlie, de a lány olyan lendületben volt, hogy egy beton fal se állítaná meg.

Kihúzta egészen a keltetőig, ahol a sárkány tojások voltak. Éppen egy alom mennydörgő volt megfigyelés alatt. Sajnos az anya sárkányt pár orvvadász leölte, de az alom megmenekült.

-Nézd! Nézd! Éppen kikelnek! - ujjongott, mint egy kislány Revon. Egyik lábáról másikra ugrált, és zöldes barna szeme csak csillogott a beszűrődő napfénytől. Szinte fehér haja pedig lobogott, és keskeny arcára széles mosoly húzódott.

-Na végre! Hát nem záptojások! - guggolt le a tojásokhoz a Weasley férfi. Revon is követte példáját, amikor az egyik tojáshéja szét repedt, és egy alig macska nagyságú sárkány fióka szemezett a lánnyal.

A csöppség virnyogott egyet, és Revont figyelte bőszen.

-Kifigyelt magának Rev'! -nevetett Charlie

-Meg is van minek fogom nevezni! Azarnak! - vakargatta a fióka állát az egyik vékony ujjával

Charlie csak megrázta a fejét és mosolygott.

-Úgy viselkedsz, mint a muglik, amikor meglátnak egy kiskutyát

-Ha már egyszer mugli nevelő szüleim voltak – vont röhögve vállat a lány - És számomra legalább olyanok ezek a szépségek! Ha lehetne tartanék egy házi sárkányt! Az lenne már csak az élet! - Mind a ketten felröhögtek.

Charlie számára olyan volt a lány, mintha csak a húga lenne. Ezen a területen nehezen tudnak érvényesülni a varázslók, szóval Revon majd kiugrott a bőréből, amikor Charlie felkérte őt szárnysegédnek.

Hamarosan az összes kis szárnyas kikelt. Mindegyiket megjelölték, feljegyezték őket majd egy karám szerűségbe vitték őket.

Revonnak volt egy mániája, hogy az összes bajba került állatot összeszedte és haza hozta, aminek Charlie kimondottan örült, mivel lakótársak voltak.

Főleg, amikor egy furkászt hozott haza. Az állat egyik lába ugyan törött volt, de nem állította meg abban, hogy az egész lakást a feje tetejére fordítsa.

Egyik reggel Charlie arra ébredt, hogy a kisállat éppen a nyakában lógó medált próbálta letépni, de ez volt a kisebb gond. Nos miután meglátta a szobát... Revon hatalmas szidást kapott.

Ezen kívül szerette a csupaszív lányt, és örült, hogy nem egy befarsult embert talált maga mellé.

Egyik reggel egy bagoly érkezett, és hangosan kopogtatott Revon ablakán.

-Mindjárt Charlie.. Csak egy perc - húzta fejére a takarót, de a kopogás csak nem maradt abba. - Merlinre már! -vágta le a paplant, de így végre észlelte, hogy nem az ajtófelől jön a kopogás, hanem az ablak felől. Kérdően nézte egy ideig, majd erőt gyűjtve feltápászkodott és kinyitotta.