Horan Family - Niall Horan Fanfiction HUN

17. Újabb rosszullét.

*Emily szemszöge*

Reggel hamar kidobott az ágy. Rá néztem a mellettem fekvő Niallre, aki magzat pózban feküdt velem szemben.
Mosolyra húzodtak ajkaim, megpusziltam a vállát és kimásztam óvatosan mellőle. Majd célba vettem a fürdőszobát.
Megmostam az arcomat és fogatmostam, majd lementem a konyhába, hogy meg reggelizzek. Észítettem négy darab szendvicset. Kettő nekem és kettő Niallnek. Hát igen, a terhesség miatt eléggé megnőtt az étvágyam.
Leületem a konyha asztalhoz és befaltam. Amikor végeztem elmosogattam mindent, aztán leültem a kanapéra tévézni és vártam, hogy Niall felkeljen.
Rám jött a rosszullét. Elkezdett fájni a fejem és iszonyatosan szédültem. Úgy éreztem a szoba forog körülöttem.
Vízszintesbe helyeztem magam és fogtam a halántékomat. Szemeimet összeszorítottam a fájdalomra, ami a fejembe nyilalt folyamatosan. Éreztem, hogy a gyomrom is kezd felfordúlni ezért felültem szép lassan, és kezeimmel feltoltam magam a kanapéról. Folyamatosan a kezeimmel tapogattam, és támasztottam magam a lépcsőig. A lépcsőfokokra néztem, ez lesz aztán a kihívás. Megkapaszkodtam a korlátban, és felléptem az első fokra, majd a másodikra, és szép lassan már a közepénél jártam, de ott megkellett állnom. A látásom kezdett sötétedni, és szemcsészen láttam. Úgy éreztem mindjárt elájulok. Kezeimmel szoronsan markoltam a korlátot és becsuktam szemeim.

-Emily? Mit csinálsz?- hallottam meg egy rekedt hangot.

Látásomat lassan rá vezettem és megláttam Niallt egy szál boxerben, álmos szemekkel és kócos hajjal. Épp ásított egyet és megvakarta a tarkóját.

-Niall... Na-Nagyon rosszul vagyok.- suttogtam. Alig bírtam beszélni, mindig elcsuklott a hangom és a hányingerem is növekedett.

Gyorsan észbekapott és lerohant a lépcső közepéig hozzám és kezeimet a nyaka köré rakta, majd megragadta a derekam és felemelt. Lábaimat dereka köré fontam és szorosan csimpaszkodtam belé mint egy majom.

-A fü-fürdőszobába vigyél be légyszíves!-mondtam fájdalmasan, és fejemet a nyakába fúrtam.

Kinyitotta a fürdőszoba ajtaját, én pedig gyorsan lecsúsztam róla és a wc elé térdeltem.
Niall leguggolt mellém és összesimítgatta a hajamat az egyik kezébe, a másikkal pedig a hátamat simogatta körbe-körbe.

-Niall kérlek menj ki.- suttogtam és kezeimet a vécéülőke két oldalára helyeztem. Nem akartam, hogy lássa, az undorító trutyit ami elő fog bújni belőlem.

-Nem!- tiltakozott. Ahogy megtagadta kérésemet, elkezdtem öklendezni és jött is gyomrom tartalma. Amint mindent kiadtam magamból Niall egy nedves ronggyal megtörölte a szám.

Megkiséreltem felállni de az erős szédülés miatt visszahuppantam a földre. Niall megragadta mindkét könyököm és felsegített.
Kezeimet a mosdókagylóra helyeztem és lefele bámultam. Niall a derekamat fogta két oldalt, hogy össze ne essek.
Megnyitottam a csapot és megmostam az arcom.

-Miért nem szóltál, hogy rosszúl vagy??- kérdezte és a tükörből nézett rám.

-Amikor felkeltem még jól voltam. Aztán amikor elmosogattam leültem a kanapéra tévézni és onnan kezdődött minden. -néztem gyönyörű arcát a tükörből.

Kezembe vettem a fogkefém és nyomtam rá fogkrémet majd megmostam a fogaimat és kiöblítettem utána. Majd vissza pakoltam a helyére.

-Sajnálom, hogy nem voltam ott veled!- suttogta. Rá néztem a tükörből és szemeiben csalódottságot láttam.

-Niall... Nem tudhattad.... Én se tudtam, hogy rosszul leszek.

-De ha...

-Nincs ha! Most inkább vissza megyek az ágyba. Jó?- vágtam a szavába és megfordultam ölelő karjaiban, hogy szembe legyek vele és megsimítottam az arcát.