Secret on the Sky

Huszadik fejezet

Anakin a Twilight kapcsolóival babrált, mikor Emma belépett a pilótafülkébe. A Jedi fél pillanatra a fejét az érkező felé fordította, majd mikor készen lett a beállításokkal, Artuval ismertette teendőit. Pár órát töltött a Coruscanton és már úton van. Mikor lesz ennek vége? Mikor tölthet érdemi időt a feleségével? Bosszúsan fújta ki a levegőt, majd ismét utastársára nézett, neki sem volt kedvére ez a kis kirándulás. Fáradtan vetette le magát az ülésre, majd egy percre becsukta a szemét, hogy összeszedje magát. Ő sem érzett másképp, mint a Jedi egyszerűen elege lett a hirtelen sok utazásból és csatározásból. Ha csak azért kellett visszajönnie, mert valakinek csatároznia kell a Szenátusból, akkor meghagyhatták volna a saját korában is, van feladat bőven ott is. Ehelyett ugrál Palpatine kedvére, mintha a Birodalom mellett állna. Kipattant a szeme, hisz úgy viselkedik, mint azok az idegesítő lojális katonai vezetők vagy épp hivatalban megmaradt szenátorok, akik köztudottan nem vesznek részt a lázadásban. Ugrál, ahogy a császár, vagyis a főkancellár fütyül. Hiába hívják a rendszert Galaktikus Köztársaságnak, ez már rég az öreg nabooi birodalma, és a lakók még csak észre sem veszik, se a szenátorok, sőt, még a Jedik sem. Nem egyszer morfondírozott már a Nagy Bukáson, ám ami most jobban lekötötte a gondolatait az Palpatine hirtelen jött érdeklődése. A geonosisi csata és a mortisi kirándulás kivételével, ha ütközetbe ment, azt mind a főkancellár kérésére cselekedte. Közvetlenül ez nem lett így kimondva, ám a jóságos öreg férfi mindig úgy gondolta, hogy küldenie kell valakit, hogy lássák az emberek, a politikusok nem csak ülnek a babérjaikon, vagy épp óvóhelyeiken bujkálnak, hanem igenis kiveszik a részüket ebből a szörnyű felfordulásból. Ez valahol még érthető is, ám az már nem igazán világos, miért mindig őt találja meg, mikor annyi ember van abban az épületben? Ha nem ismerné Palpatine-t még azt hinné, hogy megkedvelte, és mivel egy bolygóról származnak, ezért küldi őt. Ha a mostani kor gyermeke lenne, akkor még el is hinné ezt a maszlagot. A császár talán veszélyt lát a személyében? A valódi célja az, hogy kiiktassa végre Emmát?

      - Kicsit kényelmetlen ez az ülés az alváshoz – ijesztette meg a lányt a hirtelen felszólaló Jedi. Bizonyára azt hitte elaludt, azért van még mindig csukva a szeme és azért szótlan. Aggódva nézett Anakinra, nem tudván mennyire oszthatja meg gondolatait vele, hisz ő az egyik legnagyobb támogatója a főkancellárnak.

      - Nem aludtam, gondolkodtam. Kérdezhetek tőled valamit, mint egyszerű galaxisi lakos egy Jeditől?

    - Természetesen. – mosolyodott el a tábornok – A legmegfelelőbb választ próbálom majd megadni hölgyem.

    - Miért ragaszkodik a főkancellár ahhoz, hogy veletek menjek? – Skywalker összeráncolta a homlokát és pár percig a kijelzőt bámulta, majd mikor Artu csipogott átkapcsolt hiperűr sebességre. Emma nem akarta sürgetni, valószínűleg rosszul érintette a kérdés, mivel Palpatine afféle nagybácsi számára. Legszívesebben fejbe vágta volna magát, inkább Obi Want kellett volna kérdezni. Anakint ugyanis nem szerencsés felbosszantani.

    - Ezen már én is elgondolkodtam. – szólalt fel végül, majd mikor furcsa pillantást kapott Ardantól, folytatta – Nem hinném, hogy a háború ahol, emberek halnak meg alkalmas lenne arra, hogy reklámozzuk a rendszert. Ne értsd félre, ez nem ellened irányul, de hevesen tiltakoztam az ellen, hogy gyere. Nehéz a dolgunk, és nem szeretném, ha bárki megsérülne, aki nem a harctérre való. Nem egyszer próbáltam lebeszélni a főkancellárt, de ragaszkodott hozzá, hogy velünk jöjj, ezért engem is foglalkoztatni kezdett a kérdés: miért? Meg is kérdeztem tőle, de csak annyit mondott, hogy mivel látja, megbízunk benned és milyen jó kapcsolatban vagy Obi Wannal ezért úgy gondolta nem bánnánk, ha elkísérnél minket. Viszont az én véleményem szerint ez csak politika. Ha többen látják, hogy ti is harcoltok, talán többen akarnak belépni, illetve újra csatlakozni.