5. Fejezet: Érthetetlen kockázat

1.3K 84 3
                                    


"Gyermek léted benned táncol-,
Csak távol, távol.
Minden emlék benned lángol-,
De fázol, fázol.

Most már óriások közt játszol-,
Mind számol, csak számol.
Most is elbújnál, mint százszor-,
De látszol, látszol.

Hova tűnt a "hol volt, hol nem"?
A meséd felnőtt rég.
Vagy nagyon mélyen a szívedben
Vár, hogy eljátszd még...

Hova tűnt a "hol volt, hol nem"?
A csodát elvették.
Vagy elbújt mélyen a szívedben,
Az időt várva, hogy hívd, hogy éld...

Vár rád fűtött ház és páholy-,
Hol a tábor, a sátor?
Hányszor lennél inkább máshol?
Bárhol, vándor.

Lennél könnyű szívű bátor-,
Csak mámor, csak mámor.
Minden elszórt perced gátol-,
Csak vádol, csak vádol."

/Nox-Hol volt hol nem.../

*~*~*~*~*

A fiú éjnek évadján már az erdő szélén várakozott. Tekintete mind az odabent levőket figyelte. De semmi nesz. Az erdő szélén egy lélek sem járt. Léptei a nagy csendben hangosan dobbantak az aszfalton. A fiú azt hitte szíve újból kiugrik a helyéről pedig már egy párszor megjárta az utat. Az utcákon sem volt egy lélek sem. A házak magasan fölé tornyosultak. Már elszokott a rendes házaktól. Túl régóta élt az erdőben.

Amikor befordult a következő sarkon, a fegyvert tartó kezek felé lendültek. De az alakok ahogy meggyőződtek róla, hogy nincs veszély le is tették azokat. A fiú meglepve nézett át a magas őr válla fölött.

-Minek ennyi őr? Hm?

-Sosem lehet tudni. -felelt a magas alak az őrei közül. -Nos, mi van az erdőben?

-A lány ott van.

-Igen ezt tudtam. És miért nem tudod kikergetni onnan?

-Mint már mondtam sokat veszekedett Edmonddal és Jasonnel.

-Hm, és?

-Beszéltem Jasonnel és folyton azon van, hogy elűzze. Bár az este már meginogni látszott. Úgy tűnik kezd hinni a lánynak. A lány az erdőbe ment és senki nem tudja most hol van.

-Igen ez gond lehet. És már van is egy tervem mit tehetnénk.

-Mire gondol uram?

-Kapsz még egy kis időt, hogy próbáld elkergetni a lányt. Ha nem sajnos gyanúba kell kevernünk őt. Egyenlőre tegyél meg mindent hogy bakikat kövessen el, ha ez nem elég akkor sajnos drasztikusabb megoldáshoz kell folyamodnunk. A lánynak vissza kell jönnie. Mielőtt a fiam ered utána. Mert ha ez megesik akkor neked véged. Megértetted?

-Igen.

-Ja és még valamit. Délután egy újabb támadással készülök. Készülj fel. És igyekezz még jobban behízelegni magad Jasonnél. Na meg persze Edmondnál is.

-Rendben.Most indulnom kell vissza, mert a csapatom gyanút fog, ha nem érek vissza hajnalig.

-Csak soha ne felejtsd el kik az ellenségeid.

-Nem fogom. -mondta és már el is tűnt a sarkon.

*~*~*~*~*

-A francba, a francba, a francba. -szólalt meg Jason mikor már a harmadik faágon esett át majdnem. Dühében újból belerúgott a következőbe is. Az egész éjjelt átvitatkozták az apjával. Elmondott neki mindent még azt is, hogy tényleg el akarta üldözni Leát, de most már bánja. És tényleg durva volt. Ezt beismerte. És azt is, hogy talán tévedett. Mindenhol kereste Leát. Legalábbis ahova Winston meg Niki azt gondolta oda mehetett. Lassan felkelt a nap. Nem értette a nyomokat a már lassan olvadó hóban hogyan tudták eltüntetni. Ha visszament a városba akkor nagy bajban lehet. És soha nem vallotta volna be magának, de aggódott és nem csak ő hanem Alexa és a többi gyerek is.

Árnyék és FényOpowieści tętniące życiem. Odkryj je teraz