Thinking while traveling

Egy fiúról aki eltörte a karját

Mostanában sokat gondolkoztam a fiúról aki eltörte a karját 

Nemrégiben találkoztunk de nem nézett rám

Eszembe jutott minden amit hallottam róla 

Mégha el is feledtem mindet egy pletyának betudva

Ez a fiú csak feketében járt 

A haját a szemébe fésülte; kétlem, hogy lát Magas volt és nagyon vékony 

De úgy tudom annyira nem volt gyenge 

Mert aki ismerte

 Mármint közelebbről 

Nem úgy mint én csak távoli ismerettségből 

Bizony tudhatta, hogy a hegek mellett

Ez a fiú akinek eltört a karja

 Mással is rendelkezett 

Utalok itt a kockahasra

Meg kell hagyni, kedveltem

Nem szerettem igazán

Ismerettség nélkül szerelem sem létezhet, ugye bár

De megnyerő volt a kisugárzása 

Legalábbis az a hír járta,

Hogy szereti kihasználni 

Az utána vágyakozókat

Sokan azt gondolták meleg 

Csak mert emós volt

És kicsit sem átlag

De én láttam, én láttam 

Hogyan nézett arra a lányra 

Szerettem volna én is de csak rá nézett így 

De a végén ő az aki a legtöbbet sírt

A fiú aki eltörte a karját 

Sohasem lehetett boldog úgy igazán 

A hegek a karján Amit saját maga okozott 

Nem tűntek el soha 

Mert vele születtek 

Neki ez volt megírva 

És nincs is több sora 

Csak szerettem volna úgy emlékezni mintha 

A fiú aki eltörte a karját 

Nem is lehetne boldogabb

Mikor már nem láttam minden nap 

Eljutott hozzám is hogy hiányzik a drága

Beteg volt vagy éppen szabadnapos 

Nem járt be órákra 

És nem is figyelte a napot

Néha betévedt 

De az sem tartott sokáig 

Mi hamarabb szabadulni akart 

A fiú aki eltörte a kezét

A közelünkben lakott