Checklist // Muke

//Harmadik fejezet//

Már egy ideje a gardrób előtt állok és próbálkozom valami jó összeállítást találni....hmmm...szerintem nem fogok sokat újítani. Így fel is kaptam a szokásos fekete szakadt nadrágom majd egy újánál hosszúra vágott -Nirvanas atlétát, felkaptam a szokásos karkötőim majd a tükör ellőt még beletúrtam a hajamba. Perfect. még egy fekete converse kell és tökéletes lesz.  

Leszaladtam a lépcsőn majd az előszobában magamra kaptam cipőt és épp ekkor jött le Connor is és végig tekintett rajtam.

- Nem rossz nem rossz de még hiányzik valami - húzta el a száját majd elsétált a kabáttartóhoz és onnan leakasztott egy fekete bőrkabátot és nekem dobta. - ezt vedd fel még - mondta majd ő is felhúzta a cipőjét

- De hisz nyár van. Meg fogok benne sülni! - mondtam de azért felügyeskedtem közbe magamra az említett darabot.

- Az nem lényeg 1. igaz hogy meleg van de este már nem annyira 2. A kinézet a lényeg öcsém. Na menyünk egy kettő. - mondta majd a lakás kulcsot a zsebébe csúsztatva ki is lépett az ajtón én pedig követtem.

Út közben nem igazán szóltunk egymáshoz így elég unalmas volt de mikor odaértünk a zene már messziről hallhatóvá vált. Egy óriási ház előtt álltunk amiből csak úgy áradt a füst és a cigi szaga. 

Lassan mentünk befele ahol a színes fények össze vissza villogtak és a zene fülsiketítő volt. Connort hamar elhagytam mivel minden egyes emberel lepacsizott így inkább a konyha felé vettem az irányt amit igazán egyszerű volt megtalálni. Esküszöm ha nem iszok most rögtön egy felest sörrel kísérő gyanánt én nem bírom i ezt az estét.

Amint a konyhába értem meg is találtam a nekem való italt. Egy kis vodka, az kell. Felkaptam az üveget és egy poharat majd elkezdtem bele tölteni a vodkát de nem volt túl szimpatikus ezért a poharat hátra dobva elkezdtem a pohárból inni. Fasz fog szarozni itt az öntögetéssel. 

A sört elhanyagolva indultam ki a konyhából az üveggel még mindig a kezembe és épp ekkor rohant nekem Con.

- Oh haver épp téged kerestelek. Itt van Roy. - mondta ismét azzal a fura arckifejezésével, de jelen pillanatban ez egy kicsit sem érdekelt ugyanis tényleg ott állt nem messze tőlünk. Te jó ég élőben még helyesebb!

Con kezébe nyomtam az üveg vodkát majd lassan oda sétáltam hozzá de közben megfordult ezért vállát megbökve szólítottam nevén. Lassan ismét az én irányomba fordult majd szemöldökét felhúzva nézett rám.

- Hey...meglepi. Képzeld itt töltöm az egész nyarat! - mondtam félénken de ő még mindig csak furán nézett rám - nem is mondasz semmit?

- Te ki a franc vagy?! - kérdezte goromba hangsúllyal. 

- Most viccelsz velem. Én vagyok az mikey...a pasid?!?! - néztem rá meglepődve. Most ez valami vicc? - Már vagy három hónapja folyamatos chatelünk! - 

- Mi van haver be pasiztál? Hogy hogy nem szóltál nekünk? - kérdezte az egyik haverja aki épp most ért ide. 

- Hallod haver soha az életben nem láttam még ezt a fazont - fordult felé majd elnevette magát.

- Miről beszélsz? Mindennap beszéltünk és még képeket is küldtél. - mondtam elcsukló hangon és próbálkoztam visszafojtani egy éppen kitörni készülő könnycseppet. Mikey szedd össze magad az istenért!

- Hallod mit szívtál? Nincs pasim hallod még csak buzi sem vagyok hagyjál már. - nevetett fel ismét.

A haverja mellém sétált majd zsebemből kikapta a telefonom ami után után is kaptam de értelmetlen volt mert már a beszélgetéseket pörgette.
- Ez tényleg te vagy haver - mondta majd odaadta Roynak....vagy már nem is tudom kicsodának a telefonom. 

- Ez valami rossz vicc? Még sosem beszéltem veled esküszöm azt se tom ki vagy - 

- Most komolyan Roy? Mi ez az egész? -

- Nem Roy a nevem! Lukenak hívnak és nem tudom mi bajod van neked öcsém de hagy már élni Jézusom - mondta majd odébb állt röhögve.

Éreztem ahogy a szememből már nem sok mire kitörnek a könnyek amiket már egy ideje visszatartok így megfordulva elindultam kifele ám Connorba botlottam 

- Milyen megalázó lehet. - nevettet fel gúnyosan. Kikaptam a kezéből a vodkás üveget majd azzal a lendülettel ki is rohantam az épületből.

Nem hiszem el...csak én lehetek ilyen szerencsétlen! 

Meghúztam a vodkás üveget hátha legalább ő nem ver át majd egy közeli játszótérnek a hintájába beleülve ringattam magam és végre kiengedtem az oly régóta benntartott könnycseppeket...miért? Miért történik ez velem?! Csak sírtam és ittam és sírtam és ittam és próbáltam elfelejteni ezt az egészet. Óh áldott  vodka kérlek most segíts legalább egy vigaszom legyen ebben az elcseszett estében...

//HEyyy...Tudom tudom nincs mentség arra hogy ilyen hosszú ideje nem hoztam részt csak sajnos el kelet költöznünk egy családi dráma miatt szóval tényleg nem volt sok erőm írni. 

DE visszatért szóval jönnek a további fárasztó részek jej. Köszönöm h elolvastad és Ezer Pusszancs :333

(amúgy ezeket a kis végén lévő cuccokat el szokta bárki is olvasni?xxd)//