A nőbájoló és a megkaphatatlan királylány (Átírás alatt)

1. Rész

Hétfő reggel 6:00
Debora szemszögéből:

Szép hétfő reggel a madarak csicseregnek a redőnyön be szűrődik a napfény igen csak nem egy filmbe vagyunk éppenséggel hanem a valóságba ahol éppen a telefonomból Shawn Mendes hangja szól ami azt jelenti ébresztő. Miután ki nyomtam az ébresztőt kellett még egy negyed óra mire fel fogom hogy megint hétfő van és indul a szenvedésem hete. Mikor ténylegesen felfogtam hogy hétfő van ki másztam az ágyamból szó szerint. Mivel május közepe van ezért a szekrényemből egy bokavillantós szakadt farmert halásztam elő a kedvenc fekete haspólómat amin az a felirat szerepel hogy „Bitch pls" . Imádom ezt a pólóm. Felkaptam magamra a ruhadarabokat megmosakodtam, a hosszú barna hajam befontam, és a tengerkék szemem pedig egy cicás tusvonallal díszítettem . Miután késznek nyilvánítottam magam felkaptam a táskámat a telefonomat és már trappoltam is le a lépcsőn hogy üdvözöljem a családtagjaimat e csodás reggelen. Remélem érezhető a szarkazmus.

-Jó reggelt kislányom.-köszönt anya.

-Szia anya.-mosolyogtam rá

-Csá gyökér.-köszönt David teli szájjal.

-Csá seggfej.-köszöntem szokásosan.

-Szia Nena. Köszönt Laura.-igen ő mindig nenának hív.

-A kedvencedet csináltam.-mondta anya.

-Mit szeretnél anya?-kérdeztem gyanakodva.

-Azt hogy végre ne antiszociális életet élj hanem mozdulj ki ezért te és David suli után elmentek a húgotokért és elviszitek valahova akárhová a lakáson kívül.-jelentette ki.

-De anya....-keezdtem volna bele.

-Nincs de le beszéltem az óvónővel hogy kettő órára ott vagytok.-mondta és csinálta tovább a dolgát.

Reggeli befejeztével elindultunk a sulinak nevezett börtön felé. Daviddel megbeszéltünk hogy háromnegyed kettőkor találkozunk a suli előtt. Mikor odaértünk mindketten a saját társaságunk felé vettük az irányt.

-Sziasztok.-köszöntem mosolyogva.

-Szia.-köszönt Vic.

-Csá antiszoc.-vigyorgott rám Carlos.

-Egyszer lecsavarom a tökeid a helyéről.-fenyegettem meg játékosan.

-Ma mit csinálsz?-kérdezte barátnőm.

-Ma nem jó.-sóhajtottam fel.-Anyám szerint túlságosan antiszoc vagyok ezért ma elvisszük Laurát valahova.-mondtam.

-Végre anyád is belátta hogy a kislánya mennyire antiszociális.-mondta Carlos.

-Fejezd ezt be!-csattantam rá.

-Milyen vad ma valaki.-nevetett fel valaki a hátam mögül.

-Kussolj.-morogtam rá.

-Öhm Debora.-mondta Victoria mire megfordultam és egy 180cm magas fiúval találtam szembe magam.

-Mit akarsz?-kérdeztem kicsit se kedvesen.

-Elsősorban téged de most az is megteszi ha arrébb vonszolod a popod az útból.-nézett rám barna szemeivel.

-Szíves örömest.-mentem arrébb egy színpadias mozdulattal.

-Örülnék ha nem a húgomnak csapnád a szelet zöldfülű.-hallottam meg a bátyám hangját.

Ebből baj lesz.

-Miért ki vagy te a pasija?-nevetett fel a fiú.

-Nem a pasija vagyok a bátya.-jegyezte meg David.