"Mert a farkas óvja a falkát, a falka a farkasokat"
- Sajnálom! - Mondja érzelem mentes hangon, én meg szorosan behunytam a szemem. Ekkor eldördült a fegyver...
Többszörös első helyezet vérfarkas, trailer, rejtélyes, kitalált és falka kategóriában.
...
Egy jó reggel rossz véggel Kristal Shellie szemszöge
Miután elköszöntem Jace-től, bementem a termembe, és levágódtam a padtársam mellé.
- Hol voltál az első órán? - Kérdezte köszönés nélkül Kira, rám sem pillantva.
- Nem mindegy? Elaludtam! - Válaszoltam ugyan olyan flegmán, mint ahogy kérdezte.
- Beléd meg mi ütött? Mi lett veled? Miért vagy ilyen? - Kérdezte a szemöldökét ráncolva, most már rám szegezve tekintetét.
- Anyám megsérült, és kórházba került! - Nem tudom, hogy miért mondtam el neki... talán azért, mert akkor békén hagy...
- Oh istenem! Akkor most már értem, hogy miért vagy olyan amilyen! - Mondja, majd abban a percben csengettek, és lépett be az ajtón a tanár. Az órák unalmasan teltek... miután vége lett az utolsó órámnak, kimentem a suli elé, és vártam a bátyámat, hogy jöjjön végre... két perccel később megjelent mellettem Jace.
- Hát te? - Kérdeztem tőle.
- Kérlek ments meg! - Nézett rám könyörögve.
- Mert? Kitől? - Kérdeztem összeráncolt szemöldökkel, de mosolyogva.
- Az egyik osztálytársamtól! Szerelmes belém, de nekem nem tetszik! Kérlek! Ha kijön az ajtón, akkor adok neked egy puszit, és megölellek, hogy azt higgye, hogy a barátnőm vagy! Oké? - Hadarta el gyorsan, mire én csak mosolyogva bólintottam.
- Persze, nagyon szívesen! - Mondom még nagyobb mosollyal.
- Jaceeee!!!! - Szaladt ki egy nyivákoló sipítozó lány az ajtón. Ekkor Jace egy lágy puszit nyomott a homlokomra, majd megölelt... azt hittem, hogy ott helyben kiugrik a szívem a helyéről. Nagyon furcsa érzés kerített hatalmába, mikor olyan szorosan ölelt. Egy kis idővel később én is vissza öleltem. Ekkor valaki egy nagyot sikított mellettünk, majd egy kezet éreztem csuklómon, aki kirángatott Jace karjai közül.
- Te meg mégis ki a szar vagy kis liba?! - Kezdett ráncigálni a kis csaj. Annyira meglepődtem, hogy azt el nem lehet mondani!
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Te meg mégis ki vagy?! És mégis hogy merészelsz engem rángatni?! - Akadtam ki teljesen, aztán kirántottam a karomat a csajnak az ujjai közül. Kontrollálnom kellett az erőmet, hogy ne kapjam fel annyira a vizet, hogy világra kerüljenek szemeim. Ekkor valami megcsapta az orrom... az a jellegzetes farkas szag, amit akkor éreztem, mikor megtaláltuk anyát a házban... csak akkor még nem tudtam mi az...
