Utazók

#egyetemek #döntések #meglepetés

 Utolsó nap 

- Összepakoltál? - kiabált át a másik szobából Drake. 

- Nem - fetrengtem a matracomon. Őszintén senki nem akart elmenni. 

A tengerparti buli után mind megváltoztunk. Nem rossz értelemben. Olyan megfogalmazhatatlan dolog lebegett körülöttünk. Nyugodtak voltunk. Teljes volt az összhang. Soha nem éreztem magam annyira telinek és mégis üresnek. Tele voltam szeretettel és örömmel. Semmi nem ronthatta el az egészet. Csak mi voltunk. Csak páran egy eldugott kis helyen. A hegyek megvédtek minket mindentől. Ugyanakkor üres voltam. Nem éreztem fájdalmat és ez sok idő után különleges érzés volt. Volt, hogy egész délután mind leheveredtünk a kanapéra és a földre, és csak voltunk. Annyira jó volt velük lenni. Annyira szerettem őket. De főleg, Őt. Drake teljes egészében megváltozott. És ezt nem csak én vettem észre. Kedves volt és nem játszotta az agyát. Végre már előttünk sem színészkedett. Nem a bunkó álarcot viselte, hanem az igazi Drake volt. Akibe beleszerettem. 

Hogy mi történt a negyedik nap után? Másnap délután - mikor végre kipihentük az esti izgalmakat - elmentünk a faluba falat mászni. Mi a lányokkal már a hevederek felcsatolása alatt elvesztünk. Őszintén, nem a kedvencem a falmászás és nem is lesz az, de életem egyik legjobb napja volt az a nap. Annyit nevettünk, hogy már fájt a hasunk és folyt a könnyünk is. Azt se tudtam, min nevetek a nap végére, csak egyszerűen jól éreztem magam. 

- Tegnap se csináltunk semmit - morgott Jack a lányszoba padlóján feküdve. - Használjuk ki az utolsó esténket. Csináljunk egy búcsú bulit. 

- Terveztük - mosolygott rá Lisha. 

- Adom - barátja vigyorogva magára rántotta barátnőjét és a földön fetrengtek tovább, immáron ketten. 

- Amúgy... Kicsit Alkonyat feeling nem? - röhögött fel Skye. - Egy társaság és mindenki szerelmes - forgatta szemeit. 

- Ez van - vontam vállat, majd feltápászkodtam a matracról. Elindultam megkeresni Drake-t. Lent a konyhából hallottam hangokat. - Hát te? 

- Jaj - ugrott egyet ijedtében. 

- Nyugi - nevettem. - Miért vagy ideges? 

- Nem akarok elmenni - sóhajtotta, majd egy étkező székre rogyott.

- Senki sem akar - ültem mellé, majd megsimítottam a vállát. 

- Tudom. Persze. Csak, Brooke. Most normális vagyok. De mi lesz ha visszamegyünk? Mi lesz, ha megbántalak? 

- Nem fogsz - simogattam széles vállát. 

- Biztos? - emelte rám aggódó tekintetét. 

- Bízom benned - kulcsoltam ujjaimat övére. 

- Enyelgéés - ugrott közénk Jack. - Mi van skacok? - paskolta meg hátunkat. 

- Semmi - röhögtem, majd felálltam az asztaltól. - Összepakolok. Ti elmentek boltba? 

- Elmegyünk a fiúkkal. Kocsit is le kell adni. Gyalog jövünk vissza - válaszolt Drake. 

- Rendben - odaszaladtam hozzá, majd egy puszit leheltem ajakira. 

Feldobogtam az emeletre majd berontottam a lány szobába. 

- Pakoljunk! 

- De örülsz - szomorkodott Lisha. - Olyan jó itt. Költözzünk ide. 

- Jó lenne - dőlt hanyatt az ágyán Em. 

- Darcy? - kérdezte Skye. 

- Lent van Ryannel - nyitottam ki a bőröndömet.