Rabszolgából királynő

A palota

Már egy jó pár napja kocsikázunk,de ez más tudom hová visznek és ez talán rosszabb mint az hogy nem tudom hova tartunk.A kocsi minden egyes bukkanunál megrezzen már a gyomrom felfordult.Ha hamarosan nem állunk meg itt csúnya dolgok fognak kijönni.Ez volt a végszó,beértünk a fővárosba ezt onnan tudom hogy itt az utak nincsenek kátyúk az egész sima.A házak szépek, így ez csak a főutca lehet nem a nyomornegyed nyilván. Megvető, lesajnáló és hasonló tekiteket kaptunk. Én nem figyeltem sosem mások véleményére de ez kicsit kelemtlen volt.A főutcán végig érve megláttam a börtönöm, magát a poklot a palotát.
- KAPUT NYISD!!- ordította el magát valaki
Azt a rohadt mindenit ez a hely gyönyörű! Azaz borzasztó. Az ott egy virágos kert? Ez egy mennyország! Nem nem ez a pokol! De milyen szép pokol.
- Kifelé- lépet a ketrecehz egy férfi
Mi bizonytalanul kiszálltunk.
- A nevem Frank inas- mutatkozott be- gyertek utánam- legyintett kezével jelezve hogy kövessük.
Mi libasorba állva követtük őt. Végigvezetett minket több folyosón is.Hogy tudja megjegyezni merre kell menni? Ez az egész kész labirintus!
- Lányok ahová most beléptek az a hárem- állt meg egy hatalmas ajtó előtt.
  - Örők nyisátok ki a kaput!- parancsolt rá az örőkre
Kinyílt a hatalmas kapu és ami elénk tárult az mesés volt. Ahogy beléptünk két oldalt egész végig ágyak voltak előttük pedig színes kissé áttetsző függönyök.
Voltak szétszórva asztalok( ilyen arabos földi asztal) kanapék, párnák. A padlót márvány borítót ,a fal pedig fehér és arany színekben pompázót.
- Áljatok egymás mellé sorba- mondta majd elkezdett minket kérdezgetni
A lányok akik a belépésünk pillanatától kezdve minket néztek keztek iritálni.
- Neked mi a neved és hány éves vagy?- kérdezete tőlem
- Adaline a nevem és 17 éves vagyok- válaszoltam felénken.
- Vigyázz Arthur herceg- ordította el magát valaki
- Na jó lányok semeilyen szabályt nem beszéltünk még meg így most csak hajoljatok meg és felse nézzétek,na még egy szót sem vagy nagyon megkeserülitek
És akkor belépett ő, a herceg. Az a tipikus szőke herceg , de komolyan a szeme kék mint az ég haja pedig aranyszőke.
  - Frank inas- lépet a férfihoz
- Hercegem- hajolt meg- ők itt az új lányok- mutatott felénk
Én pedig nem bírtam tovább felemeltem a fejem. Rám nézett azokkal a gyönyörű szemekkel és rám mosolygott. Rögtön vissza lehajtottam a fejem. Talán mégsem lesz olyan rossz ez a hely.
Még beszélt pár szót Frank inassal majd elment.
- Mit mondtam, mit mondtam?Humm!- csörtetett oda hozzám dühösen- Az egyetlen szerencséd hogy a herceg nem haragudott meg rád- mondta szinte vörös fejjel- de megjegyezlek te lány, ne félj
- Oké akkor menjünk a fürdőbe- váltót át hihetetlen gyorsasággal kedvesbe
Belépve a fürdőbe egy márvánnyal borítót termet láttunk, minden tiszta víz és gőz volt.
- Van fél órátók, ott vannak a fürdő törölközők és ott mellette pedig a ruháitók.- ezzel kiment
Nagyon jól esett a felfrissülés, tiszta kosz voltam úgyhogy kellet de mit vár az ember ha napokon keresztül csücsül egy ketrecben. Fürdés után felvettük a ruhákat majd kilépve jó barátunk várt minket hogy vissza kísérjen.
- Na mindenki keressen magának fekvő helyet aztán alvás- azzal kiment és a nagy faajtó nagy csattanással zártult be.
Miután találtam magamnak egy helyet befeküdtem, jóval kényelmesebb volt mint otthon.Jaj de nagyon hiányzik a családom.Nem maradhatok itt nekem ne itt van az otthonom. Haza kell jutnom és haza is fogok csak még nem tudom hogyan de majd kitalálom.Ezzel a gondolattal aludtam el.