Second

260 12 0
                                    

Nyolc kínkeserves óra után összepakoltam a cuccomat a szekrényemből, és belebújtam a kabátomba, majd indultam kifelé az épületből. Egyszer csak hallom, hogy valaki szól nekem.

- Mi van Libby, apuci érted jött a suliba, nehogy kinyúlj, mint anyád? – mondta gúnyos, megvető vigyorral az arcán Bruce, a kosárlabdacsapat kapitánya.

Hátra pillantottam, és megláttam apámat, akinek mosolya hirtelen leolvadt arcáról, és aggodalom ült ki rá.

- Ne merd a szádra venni édesanyámat! – mondtam dühösen köpve felé a szavakat.

- Jaj, beletiportam a pici lányka lelkébe? – mondta.

Hirtelen elködösült minden, és a düh átvette fölöttem az irányítást. Ökölbe szorult kezem, és egy határozott lendülettel nekicsapódott Bruce arcának, aki a váratlan ütéstől megtorpant. Gyengeségét kihasználva megragadtam a csuklóját, és kezét kicsavarva a hátához szorítottam, majd földre kényszerítettem.

- Ne merd csúfolni a családomat, mert még megbánod! – suttogtam a fülébe.

Épp álltam fel, amikor feltápászkodott a fiú, és égbe emelte jobb kezét, lendítette és közben ezt mondta:

- Nem fog velem packázni egy ilyen ... - de nem tudta befejezni sem a mondatot, sem a pofont, mert valaki elkapta a csuklóját mielőtt csattant volna a tenyere az arcomon.

Az a valaki nem volt más, mint az én édesapám.

- Ha még egyszer bántani akarod a lányomat, akkor a puszta kezemmel fogom eltörni a karodat. Megértetted? – szólt dühösen apa, miközben gyilkos tekintetével megrémítette a fiút.

- Megértettem Uram! – válaszolt Bruce ijedten, és meghátrált.

- Apa figyelj, én nem akartam ezt csak tudod dühös lettem, és ... - próbáltam megmagyarázni a helyzetet, de apa félbeszakított.

- Libby, majd otthon megbeszéljük. – mondta, és rám mosolygott, ami nagyon összezavart engem.

Rögtön hazafelé vettük az irányt, így elmaradt a séta, de annyira nem is bánom. Csöndben telt egészvégig a hazaút. Ezer kérdés fogalmazódott meg a fejemben amiatt, mert nem teljesen értem, hogy apa miért így reagál a dologra. A házunkhoz értünk lassacskán. Nagyon szeretem ezt a házat, mert szép, takaros, és van hátul egy kertje, ami kifejezetten a kedvencem.

A brit titokWhere stories live. Discover now