20. Rész (+18)

416 54 20
                                    

Khm... Vissza fogtam Yugyeomot, úgyhogy ne bántsátok... 😳

Yugyeom pov.

Meglepetten nézek csillogó szemeibe és valami olyant látok tekintetében, amit még sosem.

- Mark - de azonnal szavamba vág.

- Nem akarom, hogy tovább titkolózz előttem.

- Akkor kérdezz és válaszolok. - sóhajtok fel ahogy ujjaival mellkasomra simít.

- Most nem választ akarok Yugyeom. - pirul el saját szavaitól. Istenem, de édes, viszont éppen ezért nem tehetem.

- Nem, nem lehet. - fogok kezére, mivel már hasam simogatja.

- Akkor sem, ha akarom? - néz szemembe bánatosan, de érzem ezzel csak meghatni akar.

Istenem Mark, mi ütött beléd?

- Nem rég még féltél tőlem, most pedig azt akarod, hogy mutassam meg: milyen vagyok? Mark, akár ki árulta is el, nem minden lett elmondva.

- Lássuk csak... Nem szereted a kötöttségeket, nem szereted, ha valaki nemet mond. Felizgulsz, ha a partnered ki van szolgáltatva neked és ezt ki is használod. - simul jobban hozzám - Kihagytam valamit? - néz rám incselkedve.

- Igen... Még pedig azt, hogy ez a partneremnek nem mindig fájdalom mentes. - marok csípöjére, mi vészesen közel van hozzám - Akár meg is sérülhetnél, én pedig megígértem, hogy nem bántalak.

- Yugyeom - hajtja fejét vállamra, míg nagyott sóhajt - csak tedd meg.

- Miért akarod? - simogatom meg hátát, de válasz helyett csak jobban hozzám bújik - Válaszolj és akkor mutatok valamit! - ajánlom fel, közben fejben felpofozom magam.

- Vagy mutatsz valamit és utána válaszolok. - leheli szavait nyakamra, mitől megborzongok.

- Nem alkudozunk Mark. - tolom el magamtól picit, de erre csak egy édes mosollyal reagál.

- Akkor... Büntess meg! - csókol ajkaimra nyakam köré fonva karjait.

Heves csókja meglep, főleg ahogy magához húz. Mást ezért biztos megszidnék, de tőle ez most kimondottan jól esik.

Mivel eddig nem mélyítette el csókunk, így megteszem én, amivel meglephettem, mert azonnal visszább vesz a lendületéből.

Megmosolyognám ezt a tettét, de most inkább csak mélyebben csókolom.

Nem, továbbra sem egyeztem bele, csupán remélem így rá jön, hogy ez nem neki való és nem akarja.

- Yu-Yugyeom - akadozik légvétele mikor elválók puha ajkaitól, de annyira édesen szuszog, hogy muszáj elmosolyodnom.

- Most válaszolsz? - nyúlok álla alá, hogy szemembe nézzen, de inkább lehunyja hosszú pilláit.

- Még nem. - leheli halkan, nekem pedig támad egy igen csak gonosz ötletem.

- Akkor lássuk meddig bírod a hallgatást! - suttogóm fülébe, mit utána megharapok, majd végig csókolok nyakának hófehér bőrén.

Édesen nyög fel karjaimban, így biztosra veszem nem fogja sokáig bírni.

- Mostantól egy hangot sem adhatsz ki vagy leállok! - nézek mélyen szemébe, majd mélyen megcsókolva fordítóm meg és ültetem fel a konyha pultra.

Mad in Love / YuMarkМесто, где живут истории. Откройте их для себя