Ahol az angyalok se járnak (Gyűrűk Ura ff.)

20. Végre "nyugalom"

Nem tudom miért, de erre a mondatra megfagyott bennem a vér. Olyan hidegen, mégis méltóságteljesen ejtette ki a szavakat, hogy meg kellett emberelni magamat hogy be boruljak le előtte. Fejét kicsit előre döntötte, hogy jobban szemügyre vehessen, majd lassan lesétált a trónról, és előttem állt meg.

-Mond csak-kezdte, vastag szemöldökét összevonva.- ki vagy, és honnan jöttél? Amikor Minas-Tirith-ben jártam, hallottam pletykákat egy jégkék hajú lányról, aki fagyboszorkány, és aki a fiam oldalán vonult a helytartóhoz.
-Öö...-dadogtam, mert nagyon féltem, hogy esetleg tömlöcbe vet, még Legolas biztató szavai ellenére is, de aztán kihúztam magam, mint ha csak az egyik ügyetlen jég-szolgával beszélnék.-Uram, én nem tudom hogy mi az a fagyboszorkány, de azt tudom, hogy a Három Birodalomból jöttem, és a Fagy Birodalmának hercegnője vagyok.

Thranduil arca ellágyult a "hercegnő" szóra majd egy aprót meghajolt előttem. Most már láttam, hogy Legolas nem hazudott az udvariasságban.
-Felség, kérem, mondja el, hogy hol található a Három Birodalom, amiről ön beszélt. Feltételezem, nem Középföldén helyezkedik el.-a király intett egyet, mire egy tündenő, egy hatalmas térképet hozott, és tett le az asztalra.

-Oh, uram, én ezen nem tudom megmutatni, viszont van egy megoldás ahogy igen.-mondtam. Thranduil bólintott, mire én a térképet félretéve, elkezdtem körözni az asztal felett  a kezemmel. A bútor felfénylett, majd egy domborzat-térkép jelent meg rajta jégből. A király érdeklődve hajolt a térkép fölé, amin jól látszódott a Három Birodalom, azoknak nagy városai és folyói.

-Ez-mutatott a legnagyobb Birodalomra.- ez lenne az ön Birodalma?
Bólintottam, egyet és két ujjamat egyre távolabb tartva egymástól, nagyítottam.
-Ez az én városom. Az Uralkodó Városa, vagyis Argînîath. Itt él az uralkodó család.-

-Argînîath?-kérdezte meglepetten.-Már hallottam egy kék városról, valahol  Arda másik felében. Azt mondják gazdagsága, és szépsége páratlan.-

Teljesen lesokkolódtam.
-Akkor Középföldei ember járt már a Fagy Birodalmában?-ezt nem hiszem el! Ha visszatérek, szólok Armeînnek*, hogy mindenkiről tudni akarok.
-Ezek szerint.-bólogatott Thranduil.

Hirtelen Legolas jelent meg.
-Ada, orkokat találtak a Déli-Kapunál.-látszott rajta, hogy már megölt párat.
Szegénykém.
-Legolas azonnal hívd az őrséget!-parancsolta.-A hercegnő mellé külön őrséget rendelj!-

-Micsoda??-kérdeztem és fel voltam háborodva.-Én is harcolni akarok!-
Ezzel a felkiáltással átváltoztam a harcos énembe, és jégszilánkokat hagyva magam után, kirohantam a palotából. Még hallottam Thranduil kiáltását, de már nem foglalkoztam vele. Boldogan öltem az orkokat, mígnem egy kard fúródott a hátamba.
-Áá!-kiáltottam, és meglepődtme, hiszen most éreztem a fájdalmat, méghozzá nagyon is intenzíven. Biztos valami különleges kard volt.
-Megvan a fagyboszorkány!-hörögte az egyik ork, majd felemelt, és láncra (!) vert. Hát én ezt nem hiszem el! Előbb az utasok, most meg ez??
Rémülten próbáltam kiszabadulni a bilincsek fogságából, mikor beláttam, hogy máshoz kell folyamodnom. Átváltoztam a legszebb alakomba, majd erősen "köhögtem" egyet. Az ocsmányság felém fordult, majd mikor láttam hogy minden figyelmét bekem szenteli, megszólaltam.

-Nem is tudtam, hogy az orkok ilyen ocsmányak.-gúnyolódtam.-Talán egy félresikerült terv melléktermékei vagytok???-rebegtettem meg a szempillámat.
-Hogy képzeled!-fröcsögte, majd felém hajolt. Erre vártam. Hirtelen a legrémisztőbb alakomat vettem fel, magamtól fellebegtem, a földtől úgy két méterre, majd rákezdtem.:
-Ervî înmîlîan ä orgînth färë! Ervî înmîlîan ä orgînth färë!Ervî înmîlîan ä orgînth färëëëë!*-

*1=Armeîn, a Fagy Birodalmának utazás felelőse.

*2="Âkvä, mindenek atyja, segíts meg!"