ᴏɴʟʏ ᴡɪᴛʜ ʏᴏᴜ (ᴍᴍ ғғ.)

16.rész

A helyzet az, hogy eltünt a 16.rész amit írtam. Aznap kiment volna de nem sikerült visszahoznom a részt.😭 Bocsánat, hogy ennyire hanyagolom az írást!😭 Viszont itt az új rész remélem tetszik.

Amikor hazaértünk egyből elmeséltem Macnek, hogy van egy báttyám.
- Szia! Akkor videochet? - érdeklődtem a messengeren keresztül.
- Szia! Ok! - fogadta el a kérdésre való jellemző választ.
Felhívtuk egymást. Elmeséltem mindent neki. Közben Zoknit simogattam. Mac aztmondta nagyon cuki Zokni és szívesen megsimogatná így mondtam neki, hogy holnap jöjjön át úgyis ráértünk. Beleegyezett. Gondoltam Norat is felhívom, hogy mizu van vele:
- Szia! Mizu? Rég beszéltünk. - érdeklődtem Nora iránt.
- Szia! - mondta letörten.
- Mi a baj? - kérdeztem ilyedten.
- Hát...tudod Case!
- Mi van vele? Jártok? - meresztettem rá a szemeimet a képernyőn keresztül.
- Valami olyasmi. - hallkult ismét el.
- Mi?? De te azt mondtad, hogy te Tinust szereted. - kérdeztem.
- Őt is... - jelentette ki Nora.
- De akkor mi a francért jöttél össze Casel?? Magadnál vagy? - kérdeztem ingerülten.
- Hagyjuk. Látom veled nem lehet megbeszélni a dolgokat.
Nora kinyomott. Valaki csengetett gondoltam kinyitom az ajtót. Láttam, hogy valami pasi áll ott. Az arcát nem láttam csak azt, hogy egy magas gyerek. Szóltam anyának, hogy jöjjön mert kb a gyerekkel 1 percen keresztül szemeztünk:
- Hát...ez a gyerek a báttyád. - örült meg neki, megölelte majd bementünk a nappaliba.
- Gyere be! - mondtam flegmán a nappalira mutatva.
- Kössz! Látom te még mindig ilyen kis cuki vagy mint amikor elkellett egymástól köszönnünk. - csípkedte meg az arcomat.
- P..Persze. 15 vagyok észlény. - röhögtem el magam.
- És látom te meg ilyen flegma állat is maradtál! - erre ő is felröhögött
- Ok. - megfogtam a cuccát és felvittem a szobájába amíg anyáék szét csókolták. Arra megyek le, hogy hallom ahogy örülnek Adamnek. Nagyon jó volt látni, hogy van egy báttyám akivel tudok ökörködni. Azt láttam ahogyan anyáék intenek nekem, hogy mennyek oda hozzájuk. Odamentem majd megszólaltam:
- Igen? - kérdeztem.
- Nem akarsz velünk beszélgetni? - mondta anya baráságosan.
- Hát...jó legyen. - odamentem Adamhoz és megöleltem mint tesó a tesót. Azt súgtam a fülébe, hogy jó újra látni. Erre Ad mégszorosabban megölelt.
- Hé...ez fáj. - kiáltottam fel.
- Nem baj. Jó ölelni a drága tesómat. -erre csak elmosolyodtam. Este még beszélgettünk egy kicsit majd mindenki ment aludni amíg Adam meg nem láttam Zoknit.
- Ki ez a lusta kutya itt az ágyadon?             - Hát.. - próbáltam mentegetőzni mert Adam utálja a kutyákat.
- Igen? - meresztette rám a szemeit.
- Ajjj....ő a kutyám Zokni. - forgattam a szemeimet.
- Ja, hogy ő itt a kutyád. Tiéd?
- Igen! - mondtam egy elégedett mosollyal az arcomon.
Erre Adam otthagyott. Utána mentem, hogy segítsek neki a cuccait rendezni. Beértünk a szobájába.

Egyből ledobta a cuccait. Gondolom mindig ezt csinálja.
- Ez lenne a te szobád. - mutattam meg a szobát neki. Ez annyira nem érdekelte így hát levetette magát az ágyra.
Behívtam Zoknit, hogy ráugorjon Adam ágyára mert az olyan vicces. Meg is tette Zokni. Adam kiugrott az ágyból mint akit leöntöttek volna kora reggel egy kancsó vizzel. Amikor már a földön feküdtünk a röhögéstől kimentem mert már fáradt voltam. Bementem a szobámba átöltöztem egy M&M-es pizsamába és bebújtam a pihe-puha ágyamba ahol Zokni is ott feküdt.

Nos sziasztok! Itt van a legujjab rész. Remélem tetszik. Voteolj és kommentelj ha tetszik. Gondolkoztam, hogy folytassam-e még az írást. Írjátok meg, hogy folytassam-e! Köszi az olvasást puszi!! ❤❤❤ bocsi a helyesírási hibárért!! ❤😘😍