Ördögi

1.rész

  Azt hiszem ezt a napot nem törlöm ki egyhamar az életemből.. A legjobb barátnőmmel éppen nagyon röhögtünk egy fiún aki tegnap odajött hozzám és meg próbált nálam bevágódni... Szerintem itt már elég egyértelmű,hogy nem sikerült neki.Ahogy körülnéztem láttam, valamennyien minket néznek, de most a szokásos kíváncsi tekintetek helyett, szúrós, undorodó pillantásokat kaptunk. Nem értettem őket, de az igazat megvallva nem is nagyon érdekelt... Teltek az órák és a szünetek, de az undorodó tekintek nem maradtak abba, a folyosón is volt aki nekem jött direkt vagy rálépett a lábamra. Kezdett idegesíteni a dolog. Hiába kérdeztem Rosetól , a barátnőmtől, hogy szerinte mi történhetett, a válasza mindig csak egy vállrántás volt. Az ebédszünetben viszont a dolgok a tetőfokára hágtak... Egy lány egyre gyorsabban közeledett felém, majd amikor elém ért teljes erőből ellökött és üvöltözni kezdett velem. -Hogy tehet valaki ilyen szörnyűséget és hogy lehet azután ilyen nyugodt?! Ez utána van képed iskolába jönnöd és önfeledten nevetgélni.?! Én a helyedben elásnám magam, vagy ha nem teszed meg te, megteszem én! -mondta és keze akkorát csattant az arcomon, hogy beleszédültem.
-Te mégis ki a fasz vagy? -hangzott a válaszom dühösen pár perc csend után. Az egész folyosón csend volt, mindenki minket nézett, valamint kamerázott, de ez most a legkevésbé se zavart. -Mark testvére! -üvöltött rám és egész testében rázkódott a dühtől. -Ki az a Mark? -remegett a hangom, nagyon féltem ettől a csajtól, ölni tudott volna a szemével. -Akit megöltél... Akit addig szégyenítettél, hogy megölte magát, aki nagyon sokra vihette volna az életbe, akit ha nem bántassz, akkor ma is itt lenne köztünk... -hangja megtört, szeme könnyektől csillogott. -Ez valami rossz vicc? -éreztem, hogy mindjárt elájulok. A lány szemébe újra harag gyúlt. -Szerinted ez egy kurva vicc? Szerinted milyen érzés amikor hazamész és a testvéredet holtan találod az ágyán egy üzenettel, hogy " Nem bírtam tovább, bocsáss meg nekem"? Ez nem egy kibaszott vicc, ez a valóság!!! -mondta és elsírta magát velem együtt. Annyi volt a különbség, hogy nekem nem volt jogom hozzá...Így kezdődött az én történetem...