ᴀ "ʙüsᴢᴋᴇ" ᴀɴʏᴀ

106 8 1
                                    

1946-ot írunk. A kisbaba időközben felcseperedett egy kedves, okos, értelmes nagylánnyá. Kilenc év telt el azóta, hogy Minerva McGalagony anyukája vallomást tett férjének. Azon a napsütéses délutánon a szülei viszonya kissé megváltozott. Isobel zárkózottabb lett, megszeppenve szerelme szavaitól, melyek örökké kísérteni fogják, a síron túl is. Robert nem tudta elfelejteni a hazugságokat, melyeken szerelmük alapult. Cseppet sem zavarta a tény, hogy felesége boszorkány, csalódottsága a titkolózás felé irányult. Kislányuk elől próbálták elrejteni a szülők problémáikat, de sajnos a családi viszályból ennek ellenére Minerva sem maradhatott ki. Két további fővel bővült a család, Malcolm-mal és Robert Jr.-ral. Nekik is szörnyen nehéz volt az életük, hiszen sosem tudták úgy átérezni Minerva helyzetét, akit arra tanítottak, hogy szükség esetén rejtse el az igazságot, akár apjuk elől is. Bátyjai gyakran teljesítették édesanyjuk és Minerva kéréseit, miszerint titkolják el Robert elől a varázslat használatát, létezését a házon belül.

Október 4. különbözött, egyben mégis árnyalatokban hasonlított a többi naphoz. Ez volt Minerva születésnapja. Tudta, nagyon jól tudta, ez egy olyan nap lesz, amit sosem fog elfelejteni, de nem feltétlenül csak a boldogság miatt. Reggel mikor rávette magát, hogy kimásszon ágyából, fénylő villámként hasított belé a felismerés, hogy elaludt. Megígérte apukájának, hogy vele tart a mai napra. Elképzelhetetlenül sajnálta a szituációt, azonban nem sok ideje maradt a búslakodásra, anyukája nyitott be az ajtón, könnyes tekintettel.
-Újabb titkolózás?- kérdezte csípősen a lány köszönés nélkül. Kezdte megelégelni ezt a fagyos hangulatot nap mint nap. Jó kapcsolatot ápolt édesanyjával, de mintha apja jobban megértette volna. Hamar megbánta, hogy olyan élesen szólt oda anyjának, de ő nem az a fajta volt, aki gyakran kér bocsánatot, inkább az, aki próbálja tettekkel, gesztusokkal kijavítani hibáját. Anyukája válasz helyett Minerva kezébe nyújtott egy levelet.
Minerva McGalagony számára.

Kedves Ms. McGalagony!
Örömmel értesítjük, hogy felvételt nyert a Roxfort Boszorkány-és Varázslóképző Szakiskolába. A tanév Szeptember 1-jén kezdődik, legkésőbb Augusztus 31-ig....

A sorokat olvasva Minerva lelkét örömnek és fájdalomnak a tökéletes elegye töltötte meg, hiszen a levél egy újabb, több mint fél éven keresztül tartó krízishelyzetet hozott a család számára. Aggódott, hogy ezt már nem éli túl szüleik elhalványult bizalma.
Minerva akarta hinni, hogy Anyja könnycseppei csupán örömkönnyek voltak, ennek ellenére folytonosan bekúszott a tudatába egy gondolat, mely Édesanyja valódi érzéseit tükrözte. A büszkeség, az irigység.
A lány próbált úgy tenni, mintha nem tudná a titkot és így élte tovább a fél évét, melyet Roxfortba érkezéséig várnia kellett.

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Apr 13, 2019 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

𝕬 𝖍𝖊𝖗𝖛𝖆𝖉ó 𝖗ó𝖟𝖘𝖆 Where stories live. Discover now