The Last Game

#7

Reggelre mindannyian elaludtunk. 10 órakor keltem fel, és már sokkal melegebb volt mint este. Tudtuk hogy nyár van, de este mégis nagyon hideg van. Felkeltem kicsit dideregve, és felköltöttem a többieket. Kicsit később elindultunk tovább keresni a tábort. Nagyon fárasztó volt gyalogolni az erdőben. Nagyon nagy szerencsénkre megtaláltuk a büfét. Vettünk innivalót, és elindultunk mostmár a főúton. 10 perc se telt bele, már otthon voltunk. De egy tanár fogadott.
-Hölgyeim, uram! Maguk hol jártak??-kérdezte mérgesen a tanár.
-Szóval...- kezdte el Szandi.
-Elmentünk még korán reggel innivalót venni.-vágtam közbe.
-Nem engedtem meg!- húzta fel a szemöldökét a tanár.
-Bocsánat...-mondtam
-Semmi gond, de máskor szóljatok!
Ezt megúsztuk.
Bementünk a faházba és sírva fakadtam. Bebújtam az ágyamba.
Este 7- ig ott feküdtem.
8- kor szóltak a tanárok hogy ebédet hoztak 6 fő részére. Mindenki újra bekönnyezett.
Nem voltam éhes, csak matattam a tányérban.
Persze hamar eljött a várt éjfél.