Ha a bátyád Cameron Dallas😋(BEFEJEZETT)

1rész😱

Minden egy meleg nyári napon kezdődött.Tudniillik nyáron
sokáig szoktam aludni.Ma sem volt ez máshogy.Reggel lementem a nappaliba és elkezdtem valamit nézni a tv-ben.Hallottam hogy anya jön oda hozzám.
-Jó reggelt!
-Jó reggelt kincsem!
Valamit meg akart mondani de csöngettek.Drága lusta testvérem még aludt.
Apa csak este jön haza.
Anya kinyitotta az ajtót és egy kedvesnek láccó férfi fiával állt az ajtóban.Anya nagyon nm számított erre, nm nagyon értem h kik ők és mit akarnak nyáron így figyeltem a beszélgetést.
-Szervusz Ana!-mondta kedves hangon a férfi-Rég láttalak!
-Jesszus Tom mit akarsz?!-mondta anya zaklatottan.
-Hát tudod a multkor láttam Hannaht a tv-ben és gondoltam elmondhatnád már neki is az igazat.Anya rám nézett majd sóhajtott-Gyertek be!-Mondta már nyugodtabban.
-Hannah kincsem gyere egy kicsit ide!
Nagyon megréműltem.Most mi van?!Mit akarnak tőlem??!És milyen igazat?!?!
-Hello-mondtam lazán.
Szia-mondta a fiú aki , asszem Tom ,mellett ált.Nagyon ismerős volt az arca.
-Szervus Hannah!-mondta Tom-anyád szeretne neked valamit mondani-nézett anyára.
Rossz érzésem volt.
-Kicsim-Sóhajtott anya-elkell valamit mondanom.Hannah ő itt Tom az IGAZI apukád és a fia Cameron a tesód.
Na itt lesokkoltam.WTF?!Ez valami véletlen lehet.Biztos hogy csak egy vicc.Egy rossz vicc.
-Kicsim mondj valamit-mondta anya ilyedten.
A szemembe könnyek szöktek.Nem bírtam utattörtek maguknak.Elkezdtem zokogni.Bőgtem mint egy kisgyerek.Nagyon ciki volt.Ezért inkabb felfutottam a szobámba.
Valaki utánam jött de nm engedtem be.
-Hannah kérlek engedj be!-hallottam h nagyon aggódik értem.Nem volt szívem megbántani hisz állítólag a tesóm.Beengettem.Megölelt a NAGY CAMERON DALLAS.Nyugtatott ami meglepően be is vált.
-Hannah nagyon sajnálom h cska most kellett megtudnid de tudd hogy én mindig itt leszek neked.-mondta érzelmesen.
-Köszönöm!-megöleltem.
-Gyere menjünk le és beszéljünk anyuékkal.
-Okéé-mondtam szemforgatással.

LENT
-Hannah drágám nagyon sajnálom hogy nem mondtam semmit erről-mondta pár könny kíséretében.
-Semmi baj anya de apa erről tud?-kérdeztem aggódva.Még jó hogy anya tudja hogy most nm Tom rol beszélek.
-Igen kicsim tud róla de azt tudnod kell h Sky nm a tesód.
-MI???!!!
-Sajnálom-simogatta Tom a hátamat.
-Egyet nm értek mit kerestek itt?- néztem Tomékra.-Mármint azon kívül hogy anya ezt elmondja nekem.
-Tudod anyáddal már 1hónapja beszéltünk telefonon hogy talán vissza költöznétek hozzánk.
-Anya?Apa erről tud?
-Igen és már elváltunk.
-MI EZEKET MIÉRT NEM LEGET NEKEM ELMONDANI?!?!?-Mondtam dühöngve.Fogtam magam és leléptem elmentem a házunkal szembe lévő parkba.
Azon gondolkoztam hogy akkr még mennyi hazugság van az életemben.Mekkora kamu az életem.Egyenesen utálom ezt.
Tom és Cameron kedves meg minden de „apa" volt nekem mindig is itt.Ezt a gondolkozást Cameron szakította meg.
-Hannah annyira sajnálom.
-Kösz ennyi?!Bocs de ezt ma eleget hallottam.
-Kérlek Hannah tudom milyen ez ugyanigy voltam én is hat éve.
Borzalmas volt.De örülök hogy most itt állok és veled beszélek.A tesómmal.-elkezdtem sírni és megöleltem-Cam annyira sajnálom hogy ilyen bunkó voltam.
-Semmi gond én rosszabbul kezeltem.
-Tudod mikor indulunk hozzátok?
-Ne akadj ki kérlek!De holnap.
-Ohh....
-De magántanuló leszel.És minden haveromnak bemutatlak.Meg elég szép Hollywood.
-VÁRJ!Mit mondtal?!Hollywood?!?Úristen!Végre valami jó!
-Ohh ennek nagyon örülök.-mondta egy cuki mosollyal.
Visszamentünk a házba ahol már vagy délután 5lehetett.Nagyon eltelt az idő.Felmentem összepakoltam ami cipelhető volt.Ez után lezuhanyoztam és elmentem aludni.

Hy guys!Remélem tetszika a könyvem.Igyekszem minél hamarabb hozni a kövi részt.

                                   Bye