Fogadás az öregek otthonában [S.M] {ÁTÍRÁS ALATT}

Prológus

Ma reggel, ezen a napsütéses madárcsicsergős csodaszép reggelen Allison Robertson mély álmából Shawn Mendes és Khalid nagysikerű Youth című slágerére nyitotta ki égszínkék szemeit.

Sietett, és izgatott volt,úgyhogy úgy ugrott ki az ágyból mintha puskából lőtték volna ki.
Ki számolja már hány hónapja, de tavaly nyár vége óta látta imádott nagymamáját utoljára.

Megmosakodott,felöltözött egy kényelmes, de stílusos öltözékbe és feltett egy natúr sminket.Gesztenyebarna haját csak kifésülte és hagyta, hogy a vállára omoljon.
Összeszedett mindent ami még hiányzott a kis táskájából majd két nagy bőröndjét maga után húzva lement a konyhába. A bőröndöket a küszöbnél hagyva,bement és töltött magának egy kis kávét. Igaz,teli van adrenalinnal ,de a hosszú úton sem szabad elaludnia.Hirtelen anyukája lépett be.

-Jó Reggelt kincsem!-mosolygott szeretett lányára.
-Jó Reggelt anyu!-viszonozta gesztusát.
-Csináltam neked az útra szendvicseket és egyet reggelire is!-nyúlt be a hűtőbe.
-Oh,köszönöm!-örvendezett a lány mivel már majd' éhen halt.

Anyja a kezébe adott egy tányért,rajta egy sonkás,uborkás szendviccsel. Míg evett,anyukája berakta a táskájába a két befóliázott szendvicseket. Amik természetesen szeretettel és törődéssel készültek,tehát duplán finomak.

Hamar megette a lány az ételt. Azonnal meg is indult a kijárat felé a bőröndökkel. Édesanyja is követte. A gyönyörű fiatal lány felkapta a fekete,virágos Vans csukáját,felvette a hátára a kedvenc virágos táskáját, majd egy könnyes és hosszú búcsúzás plusz egy hosszú ölelés után kilépett a friss,Georgia-i levegőre.

A lány izgatottan indult el taxival a repülőtérre, majd be is csekkolt.

Mire észbe kapott volna,már a repülőn ült,egyenesen Kanadába ,hogy szokásosan a nagyijával töltse a nyarát. Alig várta már ,hogy újra lássa,és elmesélje neki élete minden apró történését,és alig várja,hogy ő is meghalgathassa a nagymamájának életének minden kis történéséz.
A lány mindig is imádta az időseket, ezért is szeretett oda járni. Óvatosak,illedelmesek,udvariasak,kedvesek,aranyosak. A kedvencei pedig egyértelműen a boldog,szerelmes idős párok. Szinte csoda,hogy ebben az elcseszett világban,van olyan szerelem ami örökké tart. Imádja nézni ahogy együtt élik meg utolsó napjaikat. Azonban a legrosszabb,mikor az egyik fél beteg lesz,kórházba kerül,és legtöbb esetben meghal. Akkor mindig összeszorul a szeretettel teli szíve. De nem is a szomorú részek a lényegek. Számára még az felvidító,mikor a játék 'részlegen' nevetnek,jól mulatnak és élvezik az élet minden percét az idősek.

Allison ezen a Szent napon,kiemelkedően boldog volt. Ezért mosolyogva csodálta a repülő kis ablakán a tájat. Nagyjából csak felhőket látott,de egy idő után megpillantotta a gyönyörű Torontót.

Itt még nem tudta, hogy ez a nyár meg fogja változtatni az életét, de nagyon. Nem tudta, hogy annyit fogok sírni mint még soha eddigi élete során. Azonban,azt sem tudta, hogy boldogságban is lesz része.Hosszú idő után,igazi boldogságban. Nem tudta, hogy egy srác aki csupán csak a nagypapájához jött,a legfontosabb emberré válik számára.
Nem tudta, milyen eseménydús lesz a talán,utolsó nyaram Torontóban....
Ez a legizgalmasabb benne.Hogy mind ebből a kalandos és eseménydús kivételes nyárból egy csöppet sem sejtett a lány.