Eric -Ő csak az enyém

2.1K 69 0
                                    

El sem akarom hinni annyi év után végre újra itt van mellettem.
Épp a repülő utat intéztem amikor az egyik emberem szólt, hogy amerikai magángép landolt a mi gépünk mellett , először azt hittem , hogy az a szajha Shara Delgado jött ide , hogy apámmal beszéljen , de amikor megláttam a ház előtt egyből tudtam , ez az én kis Kolibrim. Hihetetlen milyen gyönyörű nő lett belőle. 16 éves se volt semmi , de mostanra igazi bombázó lett belőle.

-Boldog születésnapot drágám -mondom neki mire meredten bámul rám , talán maga is elfelejtette a saját születésnapját?

-Eric oldozz el , én a Donnal akarok beszélni és nem veled .-mondja gyönyörű íriszeiből rám bámulva

-Tudod , szépségem én nagyon sok mindent megtennék most veled , de azok között nincs az hogy elengedjelek , az apám pedig nem akar látni, rám bízott téged -hazudok szemrebbenés nélkül.

-De hát ez lehetetlen , most azonnal beszélni akarok vele -ordítja.

Erre elkapom a torkánál és erősen fojtogatni kezdem

-Na jól figyelj rám Kolibri, te velem ilyen hangnemet nem ütsz meg, pláne nem a saját házamban, ha én azt mondom , hogy a Don nem akar látni akkor az úgy van érteted? - elengedem a nyakát mire kisebb köhögési roham jött rá .

-Mit akarsz még tőlem Eric mi?- kérdezi és látom a szemben lévő félelmet.

-Hozzám jössz! - mondom teljesen lazán , mintha csak egy hétköznapi dolgot mondanék

-Hát te nem vagy normális - nevet ki

-Hiszen már az enyém vagy egy papír mit számít ? -kérdem

-Mégis hogy gondolod ezt , először megcsalsz majd meglopod az anyámat, megerőszakolsz és mind ezek után 6 év bujkálásra ítélsz, mondok én neked valamit Eric húz vissza anyádba.

A tenyerem akkorát csattant az arcán, hogy felborul a székkel amihez kikötöttem, miután kihoztam apám irodájából.

-Ez nem egy kérdés vagy kérés volt , elveszlek és aztán általunk egyesül majd a két nagy klán - mondom kimérten és vissza állítom ülő pózba a székét . Arcáról könny cseppen lefelé, én végig nyalom majd apró csókot adok a szem héjára. Hirtelen elkapom a száját harapom, szívom ajkait.

-Eric kérlek ne - kérlel rekedt hangon

-Kolibri tudnom kell , hogy utánam nem ért hozzád egyetlen férfi sem

-Mi közöd hozzá faszfej - most arca másik oldalát érte a pofon, szinte bele bizserget a tenyerem.

Elkapom hosszú szőke hajánál fogva és újra megkérdem
-Ugye nem bújtál senkivel rajtam kívül ágyba Kolibri és meg ne próbálj hazudni mert azt jobban megbánod mintha megcsaltál volna!

-Megcsalni? Hogy lehet olyasvalakit megcsalni akit inkább látnék holtan mint élve.

Nem bírom tovább, ez a lány mindig is értett ahhoz hogy hozzon ki a sodromból. Elővettem a késem amelyet Christian megalvadt vére borított. A nyakához illesztettem majd lentebb igazítva egy egyenes de nem mély vágást ejtek a bal melle felet. Hangos visítást enged ki a torkából.

-Segítség, segítség! -kiabálja

-Ne is fáraszd magad, senki sem fog bejönni - a száját be fogom az egyik kezemmel

Nézem ahogy vörös vére egyre jobban el áztatja a felsőjét. Hirtelen mozdulattal fel szabdalom rajta a kis ruhácskát a melltartóval együtt. El kezd ficánkólodni mire a szívére helyem a kést azonnal abba hagyja

-Jó kislány , csak megtaláljuk mi a közös hangot - mosolygók rá , majd elveszem kezem a szájáról -szóval ?

-Nem, rajtad kívül nem feküdtem le senkivel sem .- vallja be majd lehatja a fejét, hogy ne tudják a szemébe nézni. Mintha egy mázsás súly esett volna le a szívemről nem tudom , mit tettem volna vele , ha kiderül , hogy hűtlen volt .

A pólómmal letörlöm a vért a hegről pirosan ég a kés nyoma.

-Ügyes kis lány , nagyon ügyes. -mondom

Leveszem a felsőm és a nadrágom csak a kis gatyám hagyom magamon
Levágom a köteleket a kezéről és a lábáról amikor szabad lesz hirtelen felpattan egy szál bugyiban és kezébe vesz egy vázát az asztálról . Be kell vallanom, hogy a látványtól egyből beindultam , formás mellei lassan himbálóztak minden apró mozdulatára.
Lapos hasán ott van az az aprócska anyajegy amit úgy imádok benne

-Most komolyan egy vázával akarsz meg állítani? -kérdezem röhögve tőle , majd egy indulók felé

-Ne merj közelebb jönni!-lendít egyet a kezében lévő vázával felém mire elkapom a csuklójánál fogva

-Nem akartam ezt tenni , de felidegesítettél , most megnézzük igazat mondtál-e az előbb.

Magamhoz rántom szorosan tartom , próbál ellökni , de nem engedek a szorításomból. Megindulok az ágy felé Ekkor megharapja a vállam mire elengedem, elkezd futni , a jobb karját elkapva rángatom vissza.
Rádobom az ágyra , minden erejét össze szedve küzd ellenem ami igazán feltüzel, szeretek megküzdeni a dolgokért és én eldöntöttem , hogy ez a lány az enyém lesz . Rajta feküdve nézem csoda szép szemeit, arcát.

-Ha meg próbálsz meg akadályozni abba amit tenni akarok mélyebbre kerül ez a vágás -húzom végig az ujjam a sebén mire felsziszen

Feltápászkodom róla és lerángatom kis csipkés bugyiját, ő mind ezt mozdulat mentesen tűri , szétnyitom két lábát és elkezdem nyalni csiklóját, érzem ahogy össze rándul a teste . Én csak nyalom és nyalom , majd a melleit kezdem el dögönyözni. Egyre gyorsabban veszi a levegőt. Fél szemmel nézem ahogy élvezkedik . Majd amikor le hajtom a fejem hogy folytassam kényeztetését egy tompa ütés érzek a fejemen . Ájultan esek a lábai közé.

Kolibri az alvilág királynője Where stories live. Discover now