Mindennek a kezdete

442 13 0
                                    

                    Hajnali öt óra. Rettenetes üvöltő hangján szól az ébresztőm. Kinyitom a szemem ,már a sírás kerülget. Új suli jobban mondva új börtöncella. Most leszek hivatalosan is kilencedikes,igen 15 éves vagyok. Az ébresztő még mindig ordít.Mostmár kikapcsolom s elindulok a sőtétségbe ami nagyon jól esik szememnek a nem kellemes ébredés után.Kicsit zavartan kimegyek a konyhába hogy egyek valamit de útközben meggondolom magam s vissza fordulok aludni evés hejett. Csak nézem a plafont a sötétségben de nem alszok.Öt perc múlva megint ordít az ébresztőm. Kihúzttam a töltőből a telefonom és elhalgattatom azt az undorító hangon bömbölő szart. Kicsit idegesen felcsapom a takarót s elkezdek öltözni még mindig a sötétben. A szokásos ruháimat veszemfel s egyben a kedvenceimet. Egy fekete  vékony blúz egy fekete gumi nadrág egy meleg fekete kapucnis pulcsi és egy térd alá érő szárú fekete csizma  szerűség. Emós vagyok.Kimegyek az előszobába s felgyujtoma lámpát. Elkezdem alapozóval a karomat pamacsolni. A hegeket takaromel ami egész karomat fedi. Hogy eddig miért nincs szó anyámról a történetben arra majd rájösztök. Ö hol van hol nincs  mintahogy most sincs. Valahol a városban valamek faszival szivnak. Drogos kurva. Szerény véleményem az anyámról. Vicces hogy a karma mindig aval baszik ki aki nem tehet semmiről. Megigazítom a hajam  és elndulok sevilla utcáin fél hatkor a suli fele. Nem nagy ügy imádok sétálni EGYEDÜL. Nyolcra be is értem mindenki úgy nézett hogy esett ki a szemük.  Első okom amért utálom a sulit. Sokan voltak ezért inkább kimentem a teremből s megvártam hogy vége legyen. Felmentünk az osztályba s mindenki úgy kell üljön holnap ahogy ma szóval lecsaptam magam a leghátsó padba az egyes helyre. Nem kell nekem padtárs inkább egyedül ülök.  Már az oszit se bírom. Mikor vége volt feláltam s eljöttem. Minek a seggnyalás ha ugys mindenki hátba szur. Az igazi kihívás meg nem a farmer nadrágba megcsinálnia spárgát hanem egy ijen antszociálisnak elmagyarázni mint én hogy szép az élet. Mikor haza értem leültem az íróasztalomhoz  és elkezdtem random formákat alakzatokat kiszögelléseket rajzolni.  Namost az ehez hasonló történetekbe jön egy fiu az osztályba vagy a sulba akibe bele kellene szeretnem de megnyugtatlak számomra mindenki ronda. Nem szimpatizálok senkivel. Utálok mindent és mindenkit. Mondhatni művész lélek vagyok zene szövegeket  dallamokat  verseket novellákat írok rajzolok stb. Ez a nap a baromságaimmal telt el az idő éjfél van. Mindig meg várom az éjfélt mint minden kislány kíván valamit mint ahogy én. Minden est kívánságom az hogy legyen valaki akszeret tiszta szívéből és igen egy fiu aki szeret de nem a suliból . Nevemet és más dolgot amit nem tudtatok meg rólam az majd idővel kiderül. 

Üveg harcosWhere stories live. Discover now