Én és a Tesi Tanárom [S.M] {BEFEJEZETT}

Part 17

Kis akciónk után én Shawn mellkasán aludtam el. Régebben bele sem mertem gondolni milyen lesz az első alkalmam, de meg kell mondanom az őszintét nagyon is jó volt. Shawn végig figyelt és vigyázott is rám. Úgy érzem nekem van a legjobb barátom a világon.

Mikor felkeltem nem éreztem magam mellett senkit, így kénytelen voltam kinyitni a szemem. Tanárúr sehol, véltem felfedezni. Nyújtózkodtam egyet, majd a telefonom után nyúltam, ami az éjjeli szekrényen pihent. Reggel nyolc óra volt. Lassan kikeltem az ágyból és a konyha felé vettem az irányt, ahol rátaláltam a kis elveszett báránykámra.

- Jó reggelt. - mentem oda hozzá és hátulról átöleltem.

- Jó reggelt Baba. - hallottam a hangján, ahogy mosolyog. - Hogy érzed magad? - kérdezte és meg fordult ölelésemben.

- Fantasztikusan. - adtam neki egy csókot.

- Nem fáj? - aggodalmaskodott a velem szemben álló férfi.

- Nem, semmi bajom. Nyugi. - néztem mélyen a szemébe, miközben egyik kezemmel megsimogattam arcát.

- Ennek örülök. Viszont a hasam kilyukad, csüccs az asztalhoz. - paskolta meg a fenekem. Helyet foglaltam az egyik széken, majd Shawn elém rakott pár gofrit.

- Uhh, ezt imádom. - tapsikoltam mint egy kisgyerek.

- Tudom, azért csináltam. - nevette el magát Shawn. Reggeli közben megbeszéltük, hogy akkor ma edzés 10-től fél 2-ig, majd ismét szabad program és 16 órától újra kezdjük.

Amint a reggelit befejeztük mindketten át vettük az edzős cuccunk, megkerestük Sissyt és mentünk is a közeli terembe gyakorolni.

A teremben felállítottuk a röpi hálót, Sissyvel egymással szembe álltunk és Shawn a pálya széléről adta nekünk az utasításokat.

A gyakorlás nem volt, olyan vészes, igazából, annyi volt, hogy csak passzolgattunk és a végén egy kicsit meccseztünk is 1v1-ben. Ezek után beültünk egy Mekibe megkajálni, majd egy kis idő töltés még a városban, utána pedig újra gyakoroltunk kifulladásig.

Holnapra "szabadnapot" kaptunk, de még fogalmam sem volt, hogy mégis mit csináljak egész nap. Remélem Sissy vagy Shawn ki fog találni valamit és elrángatnak valahova, mert ha nem akkor itt fogom szét unni az agyam.

Este felé, miután meg vacsoráztunk én hulla fáradtan estem be a szoba ajtaján. Egy gyors zuhanyt vettem, majd bedöltem az ágyba és szinte egy perc alatt már "húztam is a lóbőrt".

*****

Reggel a szokásosnál is furábban ébredtem, ugyanis arra lettem figyelmes, hogy süpped be mellettem az ágy. Viszont, ha jól emlékszem Shawn nem aludt itt este. Akkor ki lehet. A szemeim százszor gyorsabban pattantak ki, mint ahogy szoktak és rögtön fel is ugrottam.

- Ne haragudj nem akartalak felkelteni. - szólalt meg Shawn a még kicsit rekedtes hangján. Ohh basszus el is felejtettem, hogy kértünk még egy kulcsot a szobámhoz.

- Tudod, hogy megijedtem?! - ez volt az első mondat, miután sikerült feleszmélnem a kisebb sokk alól.

- Sajnálom. - mondta szomorkásan az ágyamban fekvő srác. - meg akartalak lepni.

- Jaaj, semmi baj, csak hirtelen jött. - másztam vissza mellé. - legközelebb inkább aludj velem és akkor nem hozod reggel rám a szívinfarktust. - nevettem fel egy kicsit, majd közelebb húzódtam a mellettem fekvő férfihez és egy csókot leheltem ajkaira. - mi a mai program? - kérdeztem két csók között.

- Meglepetés. - vigyorgott Shawn.

- Nem szeretem a meglepetéseket. - durciztam be mint egy öt éves.

- Tudom, pont azért. - kacsintott egyet, majd azt vártam, hogy ad egy csókot, erre csak az orrom hegyére kaptam egy pici puszit. Persze ez is rettentő aranyos volt tőle.