Barátságból depresszió

10.

Eljött a szpihologus ideje. Nagyon feszült voltam mert még sosem voltam szpihologusnál. Már úgy kezdődött, hogy nem találtam a szpihologust. Hát ilyen nyomorék vagyok. Nem volt valami szimpi nő. De vele mentem. Itt kezdődött el újra. Tudta hogy azért lettem depressziós mert kritizáltak. De ő azért elkezdte hogy én milyen lusta vagyok ezt ismételgette egyfolytában. Igy telt az első. Majd egy héttel később megint mehettem vissza.
Nem sok kedvem volt. Bementünk a terembe le ültünk és elkezdtünk beszélgetni. Elmeséltem neki azt, hogy lett volna egy kistesom akivel majdnem egy idős lennék. De...... Nem lett. Hogy miért??
Hát ez ugy volt hogy miután megszületem anya teherbe eset és vagy a gyerek vagy anya vagy mind a ketten meghaltak volna. Igy nem lett kis tesóm. És ezt elmeséltem neki hogy milyen szarul érzem magam emiatt meg minden és nem értette .
Azt mondta '' miért bánt ez ennyire hiszen csak egy magzat volt ő még nem lehettet a testvéred sőt senkid azért történt igy mert neki ez volt a sorsa hogy ne szülessen meg,,
Elkezdtem sírni. De még tovább mondta. Ez mind egy szerdai napon történt. Szombaton mármint előtte halottak napja volt és elmentünk őt meglátogatni a temetőbe. Nagyon sírtam. Még mindig a szpihologus szavai járnak az eszemben. 😭😭🤧🤧🤐🤐💔💔
Nyugodjon békében a meg nem született kis tesóm. ✝✝✝