Prológus

34 4 2
                                    

Jeon JeongGuk egy 23 éves egyetemista. Visszahúzódó, nem bőbeszédű és kedvenc elfoglaltsága az írás. Igaz, fotográfia szakra jelentkezett, s meg is van ahhoz a tehetsége, de mégis az írás az ő szenvedélye.

2018. December 1.

Ó, December. A kedvenc hónapom. Ilyenkor, ha az idő is kedvez nekünk, fehérbe borul a táj, s illatos gyertyák mellett élvezhetjük a könyvek ropogós lapjait, melyek telis-tele vannak különböző kalandokkal és sorsokkal. Imádok olvasni, imádok írni. Ez a szenvedélyem. Csak magamnak írok, nem mutogatom senkinek sem az írásaimat. Ez csak az enyém, ez csak az én történetem. A füzetem lassan a végét járja. Nem is tudom, hány évvel ezelőtt kaptam... 3-4? Esetlek 5? Hm... Már nem is emlékszem... Sokaknak olyan, mintha naplót írnék, de nem. Csak leírom az életemet, s egy-két hozzám kapcsolódó, de mégis más történetet. Ez vagyok én. Ez az igazi Jeon JeongGuk.

Jungkook a kényelmes, meleg foteljében ült. Kezében a forró teás bögre, ölében a kedvenc könyve. A karfán pihent a már megfáradt, madárlátta, kissé kopott füzete, abban pedig a tolla. Tanulnia kéne, de helyette inkább beleképzeli magát Furia és Pip kalandjaiba. Tegnap még egy depressziós lányról olvasott, ma pedig megárvult gyermekek kalandjairól, a könyvmágusok világába csöppenve. Átérzi a karakterek bánatát, örömét, néha hangosan olvas. Egyedül lakik Busan egyik háztömbjében, a 3. Emeleten. Háziállata nincs, de könyve rengeteg van. Egy könyvtárban dolgozik, s nincs olyan nap, hogy ne kölcsönözne ki egy könyvet. Nagy becsben tartja a sajátjait és a könyvtáriakat is, és nem úgy mint a legtöbb korabeli srác, de mindig időben vissza viszi a könyveket.

Becsukta a könyvet. Kiolvasta. Megitta a maradék teáját és felállt. A könyvespolcra tette a könyvet, majd   vissza ült a fotelba. A füzetébe írni kezdett. A betűkből szavakat, a szavakból mondatokat formált. Nem tudta abba hagyni, a toll irányítja, nem saját maga.

Reggel kómásan kelt ki a fotelből. Elaludt. A füzetében volt egy nagy fekete csík, amit kétségbeesetten radírozott ki. Szerencsére már nem látszott, így nyugodtan kifújta a tüdejében bennrekedt levegőt. Gyorsan elkészülődött és elindult a munkahelyére.

Az utcán csendben, nesztelenül haladt, mint egy szellem. Boldogan lépett be a könyvtárba, kedvesen köszöntötte a munkatársait és hátra ment. Lepakolta a cuccait, majd vissza surrant a sorok közé. A rossz helyre rakott könyveket a helyére tette, s kijebb húzta, hogy ne legyenek tövig nyomva a falnál.
Hirtelen egy sejmes női hang ütötte meg a fülét, amire felfigyelt. Lassan és némán lépkedett a fölé magasló könyvhalmazok között. Kíváncsian kikukkantott, s amint megpillantotta a szíve dobbant egy nagyot. Egy barna hajú, vékony alkatú lány állt az asztalnál és beszélgetett Jungkook munkatársával, Minjivel. Az ismeretlen lány nem ázsiai. Kook olvadozva figyelte a lányt, a szíve hevesen dobogott, s úgy érezte elvesztette a fejét.
-Elnézést, arrébb tudna menni?-szólal meg Jungkook mögül egy férfi hang.
Hebegve-habogva félreállt, de így láthatóvá vált az ismeretlen lány számára. Ijedten felkapott egy nagy kupac könyvet, ami takarta az arcát, és lassan az asztalhoz araszolt. Az ismeretlen lány a könyvek által eltakart Jungkookra nézett.
-Jungkook, mit csinálsz azzal a sok könyvvel?- kérdezi Minji értetlenül.
-Tanulok.-rakja le az asztalra és leül.
-Mesekönyvből?- veszi ki az emlegetett könyvet a kupacból.
-Én öh... Csak... Izé... Gyerekek a téma irodalom órán!- hazudik.
A hülye is tudja, hogy közelebbről akarta látni azt a lányt. Meg akarja ismerni, akárki is legyen.
Az ismeretlen lány csak kuncogott.
Az a nevetés... Jungkook úgy érezte többet és többet akarja hallani azt a csilingelő kuncogást. A lányra pillantott, aki mosolyogva nézett a szemébe. Szíve kihagyott egy ütemet, s egyből elkapta a tekintetét, mielőtt fülig pirult volna.
-Majzinger Csenge vagyok.-mutatkozik be az ismeretlen lány.
Jungkook bénultan ült és egy bágyadt mosollyal nézett Csengére.
-Ő Jeon JeongGuk, avagy Jungkook.-mutatja be Minji a leblokkolt fiút.
A srác felpattant és besietett a polcok közé. Leült, elő vette a kis füzetét, s írni kezdett.

Írt. Csengéről, a könyvtárról és egy bátor fiúról, akibe a lány beleszeretett. Aki nem Jungkook...

Amit a Szívem súg Where stories live. Discover now