A szabályok arra vannak,hogy megszegjük.-mondta és mire észbe kaptam már a számra tapadt és elkezdte az ajkaimat harapdálni.~
-Démonok és az Angyalok egy iskolába járnak,de sok szabály van amit mind a kettő félnek be kell tartania,de nem mindenki t...
-Aú!-picit kiálltottam fel Nagyon fájt a hátam és egy picit a lábam is.Nem tudtam,hogy kinek mentem neki ezért felnéztem.Előttem egy démon állt aki éppen engem nézett. -Nem látsz az orrodtól?-ordította le a fejem Még életemben nem beszéltem démonnal. Nem,hogy beszélni nem beszéltem démonnal hanem még nem is láttam démont.Nagyon jó kezdés,ez garantált. -Elnézést nem láttalak.-mondom olyan higgatan amennyire tudtam. Erre csak a szemeit megforgatta és unottan rám nézett. -Tsh,mindegy!- Mondta Azzal elkezdett tovább sétáni. Nem hagyhatom,hogy csak így elmenjen legalább tudjam meg a nevét.Majd idővel megtudja milyen barát vagyok és akkor talán kedvesebb lesz. -Ühmmm........Megkérdezhetem,hogy hogyan hívnak?-kérdeztem picit halkan,de azért úgy hogy halja is Erre megállt és nagyon lassan megfordult. -Fogd fel.Én nem akarok egy elkényesztett buta libától semmit és így,hogy tudom hogy angyal.Te csak barátkozz a magadfajtájával szöszi!Kodródj mielőtt dühösebb leszek.-ezzel megfordult és elment Nem hittem a füleimnek.Én mint buta liba? Hát ez nagyon fájt,beismerem.Ekkor néztem le a földre és egy két cseppet láttam a földön.Jaj,neee sírok!Már vagy 6 éve egy könny csepett sem elytettem el.Akkor most miért?De valami átvillant az agyamon. -Diana!-ugrott be,hogy sietnem kell hozzá Akkor összeszedtem magam és siettem vissza.Taltam hideg vizet,egy kisebb rongyot és még lázcsilapítót is . Berohantam az osztályba.Diana még mindig feküdt,gyorsan borogatást csináltam és beadtam neki az orvosságot.A tanárnő azt mondta,hogy vigyem el haza. -De tanárnő nekem nincs szárnyam.-mondom bússan Erről a tanárnő el is feledkezett láttam a szemében.Ekkor a nyakláncomra nézett. -Ezt a nyakláncot honnan szerezted?-kérdezte -Anyától kaptam. -Sofia,ez a nyaklánc az első angyalé volt,aki meghalt az első démon-angyal háborúban
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Megragattam a nyakláncot. -Mi olyan különleges ebben a nyakláncban?Ez csak egy nyaklánc -Ez a nyaklánc szárnyat ad annak akinek szüksége van rá.Mond utánam: !SIMA RE KOLE DE HUJKAL TEMDA! Ekkor a háttam nagyon elkezdett fájni,mintha égne az egész .Körül belül 5 perc után elmúlt. Ekkor a tanárnő megszólalt. -A hátad!
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Ekkor elkezdtem lebegni.Nagyon megiettem ,de a tanárnő megnyugtatott.Azt mondta,hogy a nyaklánccal csak lebegő repülést tudok csinálni,de a szárny nem mutatkozik meg,hanem csak úgy fog látszódni , mintha egy tetoválás lenne a hátamon.Mikor már jobban megszoktam ezt a repülést nem haboztam máris Dianát haza vittem és a szobájába tettem. Gyorsan apához mentem,hogy szóljak neki,hogy gyógyitsa meg Dianát. Mikor beléptem apához valaki volt vele. Rámnézett és megfordult. -Megint te?-kérdezte Ezt nem hiszem el.Az a démon volt nálunk akinek neki mentem még előbb. Apámra nézett a démon. -Felség őt kellene majd tanítanom?-kérdezte rám mutatva -Mi??-akadtam ki........
