Marvel one-shots |✓|

Thor × Reader - Vártam rád

Y/N - te neved
L/N - család név

-Elnézést!
Ennyivel kezdődött. Egy "elnézést"-el. És hogy ebből mi lett? Sok minden, de talán az elején kéne kezdeni, nem?
Felhúztad az egyenruhádat és egy mosollyal az arcodon léptél ki az öltözőből.
-Hé Y/N!
-Igen? - fordultál a munkatásad felé.
-Leváltanál? - kérdezte.
-Persze, menj csak - mosolyogtál rá.
-Kösz Y/N. Egy angyal vagy - sóhajtott hálásan és egy puszit küldve feléd kiment.
Így beálltál a helyére és mosolyogva vetted fel a rendeléseket és szolgáltad ki azokat, akik elvitelre kérték.
-Elnézést - hallottál egy hangot. - Szia, kérhetnék egy kávét? Sürgős lenne…
-Persze - mosolyodtál el. - Mit szeretnél pontosan?
-Egy kapucsínó, extra cukorral és egy muffint kérek - mondta.
-Máris készítem - biccentettél és nekiálltál elkészíteni a rendelését.
A férfi nagyon helyes volt. Szőke haja és kék szeme tökéletes kombináció volt. És nyilván nem is lettél volna nő, ha nem tetszett volna egy kicsit is. De gyorsan kész lettél a rendelésével és egy papírzacskóba belerakva, letetted a pultra.
-Szóval ez így… 3 dollár lesz - ütötted be az összeget és a férfira néztél.
Ő átnyújtotta a pénzt.
-Hát, akkor további szép napot Miss… - állt meg.
-Y/N. Y/N L/N.
-Thor - mutatkozott be, majd elvette a zacskót és egy kacsintás kíséretében elment.
A napod ezután jól ment tovább és a nap végén boldogan mentél haza. Szeretted a munkádat és minden egyes napodat vártad. Így amikor másnap reggel felkeltél és eljutottál a kávézóba, ahol dolgozol, újra boldogan álltál be dolgozni. És pontosan ugyanakkor, mint tegnap, besétált a szőke hajú, kék szemű férfi, ki a Thor nevet viseli. És ugyanazt kérte, mint tegnap. Te pedig ugyanúgy kiszolgáltad. Ám… aznap már beszélgettetek is. És ebben a beszélgetésben ismerkedtetek.
Mi más lett volna ez, ha nem egy csodálatos barátság kezdete? Egészen egy hétig járt oda minden nap, mindig ugyanabban az időpontban.
Aztán… egy nap nem jött. És te hiába vártad őt. Nagyon megkedvelted őt, és így, hogy egyszer csak nem jött többet…  nem érezted magad a legfényesebben.
Két éven keresztül minden nap vártál rá, bíztál benne. De egyszer sem jött. Hogy szomorú voltál, az egy elég enyhe jelző. Hogy csalódott voltál? Már jobb. Hisz vártad, bíztál benne, hogy újra fel fog bukkanni… de nem tette.
-Y/N? - szólongatott a munkatársad.
-Igen? Bocsi. Kicsit elbambultam… - néztél rá bocsánatkérőn.
-Semmi gond, csak azt kérdeztem, hogy esetleg leváltanál 10 percre? - kérdezte.
-Persze - mosolyodtál el halványan.
-Köszi - nézett rád hálásan és kifutott a boltból.
Csak néztél utána, amikor megláttál valakit. Azonnal felismerted. És az idő lelassult körülötted. Nézted, ahogy belép a boltba és elmosolyodik, amikor meglát téged. A pulthoz sétált és köszönt neked.
-Egy kapucsínó, extra…
-Cukorral és muffinnal. A szokásos - bólintottál és nekiálltál elkészíteni.
-Figyelj Y/N… - kezdte.
-Ne. Nem kellenek a kifogások… - ráztad meg a fejed. - Két éven át vártalak, érted Thor? Két éven keresztül! - fordultál felé kissé dühösen.
-Tudom Y/N és sajnálom… - mondta.
-Hol voltál? - kérdezted halkan.
-Y/N én…
-Hol voltál? - kérdezted újra.
-Haza kellett mennem - mondta.
-És két éven keresztül nem is tudtál volna csak szólni, hogy ne várjalak, ugyanis nem leszel?
-Y/N én nagyon sajnálom. Itt hagyni téged egy szó nélkül a világ leghülyébb dolga volt. De…
Ekkor azonban kész lett a kávé és a muffint is ki lehetett venni. Így mindent beleraktál egy papírzacskóba.
-Tessék. Kész a rendelésed - raktad elé. - 3 dollár.
-Y/N, kérlek - nyújtotta át a pénzt, de te csak egy újabb vevő felé fordultál.
-Viszlát Y/N… - köszönt el és kiment a kávézóból.
Szomorúan néztél utána, aztán elkészítetted a vevő kérését. Aztán visszajött a munkatársad és te végre kimehettél átöltözni. Szomorúan vetted fel a táskádat és elindultál ki, hogy hazamehess. Ám amikor kinyitottad az ajtót valakit fejbevágtál. Ijedten néztél az ajtó mögé és amikor láttad ki az, becsaptad magad mögött az ajtót.
-Thor! Te jó ég, jól vagy? - kérdezted ijedten.
-Azt hiszem… - fogta a fejét.
-Úgy sajnálom… - álltál elé és a kezét elvéve a homlokáról megnézted a sebet.
-Nem gond, Y/N tényleg, csak egy kis seb - nyugtatott.
-De az én hibám, Thor! És én igazán nem akartam, így bűntudatom van… - magyaráztad.
-Y/N… - szólított Thor.
A szemébe néztél. Ő téged figyelt. Figyelte a vonásaidat, az arcodat, a szemedet.
-Mi az? - kérdezted.
-Csak… gyönyörű vagy… - suttogta.
Elpirultál és leszegted a tekinteted. Thor megfogta az álladat és felemelte azt. Újra egymás szemébe néztetek. Elvesztél gyönyörű kék szemében. Thor lehajolt egészen addig, amíg már csak egy centi volt a szátok között. A szemedbe nézett, mire te bezártad a kaput és megcsókoltad. Ajkaitok szinkronban mozogtak és mindketten élveztétek, hogy csak ti ketten vagytok.
-Szeretlek - motyogta az ajkaidra.
-Én is téged Thor - mosolyodtál el.
Így történt, hogy egy "elnézést"ből egy olyan szerelem alakult ki, mely megváltoztatta mindkettőtök életét.

Hellooooooooo! Nagy nehezen sikerült megírnom ezt a oneshotot is! Remélem tetszett Pinguinforpresident! Bocsi, hogy eddig tartott, csak… nem igazán volt kedvem írni, holott közben nagyon is szerettem volna végezni vele. Na, de én most megyek. Sziasztok!