Star Wars - See you again

7.rész

-Vigyázz magadra. - eresztett meg egy félmosolyt Niol Moon felé.

-Úgy ismersz, mint aki nem szokott? - kapott sértetten a szívéhez. A fiú barátságosan meglökte, majd szorosan megölelte a lányt.

-Eressz már el! Összenyomsz.. - bökte oldalba Niolt.

-Fejezzétek be a romantikázást és induljunk Moon. - jelent meg Sarah is.

-Ugyan már Sa, te is tudhatnád, hogy köztünk nincs semmi és soha nem is lesz. - rázta meg a fejét Niol. Moon néhány pillanatra teljesen lefagyott. Hiszen az indulás előtti nap neki nem ezt mondta. Megeresztett egy kínos mosolyt, majd felszállt a gépre. Ahogy kinézett a néhai legjobb barátaira a szíve teljesen összeszorult. Egy gyors csókot váltottak, abban reménykedve, hogy nem látta őket senki. De látta.. Moon teljesen jól kivett minden egyes mozdulatot, ők azonban nem láthatták a lányt. A lány nem tudta, hogy hogyan reagáljon. Talán nem is akart. Minél hamarabban elakart tűnni onnan. Az agya folyamatosan kattogott. Nem tehette meg azt a másik lánnyal, hogy elviszi a gépet. Nem. Ő sosem volt olyan. Emlékezett Kenobi szavaira. Ő volt az egyetlen aki mindig is meghallgatta a lányt, és mindenben segítette. Sosem mondta azt, hogy nem számíthat rá, és nem tette meg vele azt amit Niol és Sarah. Kenobi mindig is ott volt mellette, mikor szüksége volt rá és mindennél jobban hiányzott neki. Legjobban talán az, hogy valaki mellette legyen. Nem akart új barátokat, sem a régieket. Egyedül azt akarta, hogy legjobb barátja újra mellette legyen. De nem lehetett. Meg voltak neki is a kötelességei. Ahogyan a lánynak is, és amiknek eleget kellett tennie. Még akkor is ha nem akart. Az agya teljesen máshol járt.

-Mehetünk? - sétált fel boldogan Sarah Moon mellé.

-Persze. - morogta a lány. Hagyta had irányítsa a gépet a másik lány. Neki amúgy sem volt kedve semmihez. Legfőképp a Sarah - hoz és az utazáshoz. Egyedül akart lenni. Nem tudott. Nem volt rá lehetősége. Sarah folyton csevegett valamiről. Nem is érdekelte, hogy a másik lány nem is reagál semmi. Csak beszélt és beszélt. Aztán egyszer csak elszólta magát.

-Tudod Niol annyira jó barát. A lehető legjobb amiről egy lány álmodhat. - sóhajtotta. Aztán, ahogy észrevette, hogy mit is mondott gyorsan a szája elé kapta a kezét, és meglepetten nézett fel Moonra. A lány csak egy apró félmosolyra húzta a száját, aztán megfordult és otthagyta Saraht. Egyenesen abba a kis helységbe ment amit talán nem is lehetett szobának nevezni. Várta Kenobi hívását. Érezte, hogy aznap jelentkezni fog. Végül igaza is lett. Nem sokkal később hologrammként állt előtte.

-Na és mi a helyzet? Hallottam, hogy bevetésre küldtek. - kíváncsiskodott.

-Igen. - felelte szomorúan.

-Hééé! Boldognak kéne lenned. Mesélj mi bántja a lelked. - mosolyodott el a fiú. Moon egy nagy sóhajjal bele is kezdett a mesélésbe. Elmondta, hogy Niol és Sarah együtt vannak és, hogy ez őt nagyon bántja. Persze elmondta a jedi mesterek viselkedését is, amit tőlük kapott.

-Nem szerettél bele véletlenül Niolba? Tudod, hogy egy jedi...

-Köszi Obi-Wan, hogy figyelmeztetsz, de nem. Nem szeretem Niolt. Valamiért mégis zavar. Nem tudom, talán nem is akarom, legyenek boldogok engem aztán nem is érdekel egyik sem. Nagyon kérlek erről ne beszélj senkinek. - pillantott bágyadtan a hologramra.

-Tartom a szám. Most viszont mennem kell. Az erő legyen veled. - szakította meg a hívást.

-Az erő legyen veled... - suttogta maga elé. Mindennél jobban a legjobb barátjával akart lenni, senki sem hiányzott neki jobban. Örült neki, hogy a fiú nem felejtette el és annak is, hogy meghallgatta. Mindig is ezt tette. Hálás volt neki. Mindenért. Megakarta valahogy hálálni neki, de sosem tudta, hogy mivel. Először azt hitte, hogy a fiú is csak kihasználni akarja. De bebizonyította, hogy nem. Ha az éjszaka közepén felhívta, ő azonnal a lány mellett termett. Mindenben segítette, és ő mentette meg. Megmentette az egyedülléttől. Nélküle sosem jutott volna túl a fájdalmon, de vele sikerült. Mindenen túl volt. Legalábbis ő ezt hitte. De nem így volt. Ez be is bizonyosodott.

***

-Megbántottalak valamivel? - pillantott óvatosan Sarah Moonra. A lány legyintett egyet.

-Nem. - mondta hanyagul.

-A hangnemed nem erre ad következtetést. - húzta el a száját.

-Megesik. - vonta meg a vállát. Nem tudott nem bunkón viselkedni vele. Zavarta az, hogy Niol a barátja. Legjobban az zavarta, hogy még csak annyira sem tartották, hogy elmondják neki. Megbántották. Megint. Újra és újra megtették ezt vele. Nem ezt érdemelte. Vagy mégis? Mit tett azért, hogy ennyire megutálták az emberek? Csalódott volt. Jobban mint azelőtt bármikor.

-Moon megint annyira furcsa vagy... - suttogta Sarah.

-Én vagyok a fura? Ugyan. Én legalább tartalak annyira, hogy őszinte vagyok veled. - kacsintott a másik lányra, majd kisétált az épp akkor lenyíló rámpán. Végig aludta az utat így nem is tudta, hogy melyik bolygón vannak. Nem is érdekelte. Minél gyorsabban túl akart lenni a feladatukon.

-Egyáltalán mit kell csinálnunk itt? - sóhajtott fel fáradtan.

-Néhány kalóz zaklatja a falu lakóit. Meg kell őket védenünk, vagy tárgyalni a kalózokkal. - magyarázta a térképet nézve.

-Hééé! Mióta szokott a Rend kalózok ellen padavanokat küldeni? Ezt mindig valamelyik mester intézte, nem mi. - ráncolta a szemöldökét.

-Gondolom nem tudták most másra bízni. - vonta meg a vállát.

-Avagy megakarnak tőlem szabadulni. - vigyorgott. Sarah megforgatta a szemeit

-Erre. - intett a kezével. Moon egy hatalmas sóhaj kíséretében indult el. Biztos volt benne, hogy azon a bolygón előtte még sosem járt, vagy ha igen, akkor azon a részen nem. Körülöttük mindenfele fák voltak, de közel sem annyi, mint az Endoron. Azt az erdő bolygót nagyon szerette. Ott mindig egyedül tudott lenni a gondolataival, és soha nem zavarta senki. Régebben Niollal és Sarahval nagyon sokszor elszöktek oda. Aztán valahogy mindig Moon lett érte a felelős. Lassan a fiatal lány ott tartott, hogy a saját mestere lemondott volna róla. Csak azért, mert állandóan bajba keveredik. Pedig ő tényleg nem tehetett róla! Niol mindig őt keverte bele a bajba, ennek ellenére az egyik lehető legjobb barátja volt. Moon egyáltalán nem bánta, hogy már csak múlt időben tud beszélni róla. Talán egy kicsit. Mégha magának nem is vallotta be, de érzett iránta valamit. Sosem tudta, hogy mi az valójában. Azonban szép lassan rá kellett jönnie, hogy beleszeretett a volt legjobb barátjába. De ezt nem tehette meg. Jediként sem és Sarah miatt sem. Hiába nem voltak már igazi barátok az elmúlt évek számítottak a lánynak.