7

1.6K 111 9
                                    

-Tony! Kelj fel! Minden rendben lesz! Okés? Gyere!- biztattam majd felhúztam a földről.
Felvittem Dr. Banner laborába ott pedig lefektettem az ágyra.
-Hoztam egy sebesültet- mosolyogtam az orvosra.
-Nocsak Tony! Megint nem vigyáztál magadra?- kérdezte a göndör.

Tony nem válaszolt. A szeme fennakadt, levegőt nem vett.

-Mi történt?- vette sietősre a formát Dr. Banner.
-Öszetört a reaktor- ecseteltem neki.
Bruce leszedte Tonyról a pólót és a kis szerkezethez lépett.

-Jobb szekrény, bal felső fiók- mondta mire odarohantam.
Ott egy kis késszerű valami volt amit rögvest felkaptam és odavittem Dr. Bannernek.
-Okés oké- kezdte el piszkálni Tonyt.

★★★★★★★★★★★★★★

-Ez nem megy. Márcsak egy esélyünk van.- mondta a férfi.
-Mi az?-lestem rá.
-Hajrá Jane! Te vagy az utolsó esélyünk! Koncentrálj! Gyógyísd meg!- mondta a férfi.
-Én?- lestem magamra.
-Próbáljuk meg.- léptem közelebb a férfihez.

Kezeimet a férfi testére helyeztem és koncentráltam. Pár percig ígymaradtunk majd Tony hirtelen felült.
-Ugye nem csókolt meg senkisem!- riadt fel és Brucera nézett.
-Nem- dőlt hátra Dr. Banner.
-Hál' Istennek- dőlt újra ki Tony.

★★★★★★★★★★★★★★

1 héttel később.

A harc óta a Bosszúálló toronyban vagyok. Összebarátkoztan az itt élőkkel. T'Cahlla visszament Wakandába. Tony a történtek után már jól van, újból hallgathatjuk a fárasztó vicceit.

Most éppen a nappaliban ülünk. Peter eljött hozzánk. Érdekes amióta én itt vagyok azóta elvileg töbször van itt.

-Mit nézzünk?- kérdezte Nat.
-Nekem mindegy- rántottam vállat és felvettem az ölembe Wintert.
-Az a macska nem jön fel a kanapéra!- jelentette ki Tony.
-Nem úgy tűnik- szólt közbe Peter.
-Pete most a felnőttek beszélnek!- hábororodott fel Tony.
-De én idősebb vagyok mint Jane!- tiltakozott a fiú majd bevágta a durcit.
-Hogy mondod?- néztem rá.
-Hányas vagy?- kérdeztem.
-2001- rántott vállat.
-Dettó.
-Hónap?
-Augusztus. Te?
-Én is- vettem mély levegőt.
-Nap?
-2 - szólalt meg Pete.
-13- nyögtem ki nagy nehezen.
-Szerencsés vagy!- mondta kissé sem irónikusan Pókember.

Szemeimet a Tvre tapasztottam. Egy szerelmes filmet néztek a többiek bár ahogy láttam ez nem volt senkinek sem az ínyére.
Az egyik pillatanban a Tv magától átváltott egy másik csatornára ahol a híreket adták.
-Sajnálom Mr. Stark. Nem bírtam tovább- hallottuk Péntek hangját.
-Köszönöm Péntek- fújtam ki a levegőt.
-Nincs mit, Jane.

A fele csapat nyugodtan feküdt a kanapén amikor egy bomba csapódott be mellénk. Még egy. És még egy.

Lány a küszöbön ☆Bucky Barnes☆Where stories live. Discover now