Mikor kiértem a parkba, Adam már ott állt. Valahogy így nézett ki:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Csak hát az ő kezében bennevolt a deszkája.
Odaszaladtam hozzá és megöleltem. A lendülettől majdnem felborultunk, de Adam megtartott minket, miközben szorosan a karjaiba zárt.
-Szia Ady!-köszöntem neki amint szétválltunk.
-Szia Lara. De megtudhatnám, hogy honnan jött ez a becézgetés?-nézett rám kérdően, egy aranyos félmosoly kíséretében.
-Igazából nem tudom, de teszik.-jelentettem ki.-Akkor megyünk a pályára?-kérdeztem.
-Persze. Hölgyeké az elsőbbség.-mutatott a pálya irányába.
-Megyek is.-intettem neki és indultam is.
Csináltam pár trükköt aztán átengedtem neki.
Miután mindketten végeztünk leültünk egy padra.
-Nagyon jó voltál!-dícsért meg Adam.
-Te sem voltál rossz.-mondtam neki.
-Szia drága. Ritkán látok itt lányokat. Sok nem tud deszkázni.-hallottam meg, egy mély hangot a hátam mögül.
Ahogy megfordultam, egy 18 éves srácot pillantottam meg.
-Kopj le haver.-mondta kicsit sem nyugodtan Adam.
-Mert különben mi lesz?-kérdezte a srác.
-Ne akard megtudni!-pattant fel Adam.
-Jólvan. Elég volt. Nyugodjatok le.-toltam el a két fiút egymástól, akik idő közben már egymással szemben álltak.
-Ez a paraszt jött ide.-nézett rám Adam.
-Oda megyek ahova akarok.-jelentette ki a srác.
-Jól van, tudjuk, hogy nincsenek barátaid, de ne velünk ismerkedj. Na sicc.-mondtam a fiúnak.
-Ennek még nincs vége cica!-kiáltott vissza és elment.
-Ez meg mi volt? -néztem Adam-re.
-Felbaszott.-nézett rám boci szemekkel.-Nem akartam, hogy köztetek bármi is legyen, a távolságon kívül.
-Nem lett volna.-öleltem nyugtatás képpen.
-Hazakísérhetlek?-kérdezte, még mindig boci szemekkel.
-Persze.-mondtam neki és elindultunk haza.
Hali. Itt a kövi rész. Mostanában tudom nem volt rész de az Egy Szöszi életé-vel foglalkoztam. Ha akarod lesd meg! 😉 Na de itt a kövi rész! Remélem tetszett!
