Elválás (Mentalista ff) /Befejezett/

6. rész

Másnap reggel nagy a nyüzsgés az irodában, amikor Jane és Lisbon megérkezik. Ismeretlen ügynökök szaladgálnak fel s alá, mikor Lisbon meglátja Wylie-t.

– Hét itt meg mi történt? – kérdezi.

– Ja hogy ez – mutat körbe az ujjaival –, csak az esti dupla rajtaütésre készülnek.

– Dupla? – kapcsolódik be Jane is a beszélgetésbe.

– Ja igen, persze. Reggel kapott egy hívás Dr. Dunken, amit lefüleltem. Találjátok ki, ki volt az? – izgatottan mondja.

– Jó, jó – reagál, mikor látja Lisbon savanyú arckifejezését. – A szenátor. Azt akarja hogy este találkozzanak.

– A konténernél, ugye – szürcsöli a teát Jane.

– Igen, pontosan – csap a levegőbe Wylie.

– Hmm, ha már telefonbeszélgetés, ha megbocsátotok – lép hátrébb Jane, miközben Gillian számát keresi. Teresa csak nézi Patrick-et, mire ő a füléhez veszi a telefont és másik kezével okét mutat. – Á Gillian, átgondoltam, mehet a dolog, hol és mikor találkozzunk?

– Két óra múlva ott ahol tegnap.

– Rendben.

Jane elégedett mosollyal lép vissza Lisbonhoz, aki elrántja fejét és az éppen a liftből kilépő Abbott felé indul el.

– Uram? – szólítja meg.

– Jó reggelt Lisbon ügynök? Á Jane Ön is itt van? Valami fejlemény?

– Uram, pont erről kellene beszélni, de inkább az irodájában – lép egyet Abbotthoz, aki összehúzza szemöldökét, majd Jane-re veti pillantását.

– Már megint mit csinált? – Jane mutató ujjával magára mutat, majd széjjelnéz, mint aki nem érti a célzást.

– Gyere már! – ráncigálva be Lisbon.

– Halljam, miről van szó? – mondja, miközben elfoglalja helyét az íróasztal mögött

– Azt hiszem tudom ki ölte meg Anne Dunkent – babrál az ajtó melletti könyvespolccal Jane.

– Ez csodás – örül Abbott. – És meg is osztja velem vagy... - Jane nyitja a száját és felemeli jobb kezét, mint aki mondani akar valamit, de Lisbon beelőzi.

– Ahhoz előbb meg kell öletnie – néz Jane-re szúrós tekintettel.

– Mit mondott Lisbon ügynök? – Teresa fejével bólintva meglehetősen mérgesen szavak nélkül erősíti meg az előbbi kijelentését.

– Jane, maga megőrült? – áll fel székéből Abbott.

Jane befejezi a babrálást.

–Nézze, Abbott, én sem így terveztem. Gillian éppen iszogatás közben talált rám, így eljátszottam, hogy spicces vagyok. Beszélgettünk és egyszer csak felajánlotta, megjegyzem még előtte kvázi beismerte, hogy tettestárs volt Anne Dunken meggyilkolásában. Szóval egyik szó követte a másikat – mutogat kezével –, és felajánlotta, hogy Sallyt vagyis hogy Teresát végleg elteszi láb alól – húzza fel vállát és tárja szét kezét.

– Jane, magának elment az esze? Tudja milyen veszélybe sodorta ezzel a családját? – kérdőjelezi meg Abbott, Jane merész tervét.

– Persze hogy tudom Abbott – inti le főnökét. – Már tervem is van. – Abbott nem tud hova lenni.

– Kifelé!

– De még nem is mondtam el a részleteket... - mondja Jane, mire szinte vérben forgó szememmel tessékeli ki őket. – Rendben, megyünk már – húzza fel újra vállát és kezét, de most úgy, mint aki azt sugallja, fegyvertelen.

– Remek! – szólal meg Lisbon. – Így kiakadva még eddig sose láttam a főnököt.

– Majd megnyugszik – válaszol Jane könnyedén, majd odaszalad az éppen a liftből kiszálló Van Pelthez. – Grace! Kellene egy kis segítség.

2 órával később

Jane az étterem előtt várakozik.

– Hallatok?

– Igen, Jane tisztán hallunk – felel Rigsby.

– Jane, megérkezett – figyelmezteti Van Pelt.

– Patrick! – Gillian erősen átöleli Jane-t.

– Még jó, hogy ezt Lisbon nem látja – jegyzi meg Rigsby, miközben képeket készít Jane-ről és Gillianről.

– Itt a pénz, de nem is tudom... – hezitál.

– Patrick – leülteti őt a padra –, nyugalom, este már szabad ember leszel.

– De biztos, hogy hallgatni fog a... Nem kellene nekem is találkoznom vele? – próbálja kideríteni ki lesz a gyilkos.

– Én mindent intézek, te csak keverd bele a borba azt amit tegnap adtam és minden rendben lesz – mire újra átöleli a nő.

Grace-t kirázza a hideg.

– Inkább ölj meg Wayne, minthogy mi is ilyenbe keveredjünk – mondja.

– Szívem, én veled sose tennék ilyet. – Rigsby Grace felé fordul és megcsókolja.

– Ugye tudjátok, hogy hallak titeket? – szól a fülesen keresztül Jane, és ezzel egy időben be is száll az autóba, mikor Grace és Wayne elkezdik köszörülni a torkukat. – Ugyan már, gyerekek, ne csináljatok úgy, mint akik rosszat csináltak.

– Akkor mehetünk vissza? – kérdezi Rigsby.

– Igen, akció teljesítve – mutat az ujjával úgy mint aki dobol.

– Ezt inkább nem – néznek egyszerre hátra mindketten.

– Miért, szerintem menő – válaszol Jane.

Délután egy utolsó eligazítást tart Abbott.

– Üdvözlök Mindenkit! A mai napon egyszerre oldhatunk egy egy gyilkossági ügyet, köszönhetően Jane-nek – mire Jane úgy kalimpál a kezével, mint egy rossz darab után meghajló színész –, valamint leplezhetünk le egy korrupt szenátort illetve számolhatunk fel egy szervkereskedelmet. Az akcióterc a következő. Négy taktikai csoport lesz. Egy közvetlen Cho ügynök irányítása alatt a konténertárolónál egy pedig Dorf és Valden ügynökök parancsnoklata alatt az autópálya kivezető szakaszánál, egyben erősítésként készen, ha szükség van rá. Egy csapat Rigsby ideiglenes FBI tanácsadó irányításával követi Dr. Dunkent. Az én irányításom alatt pedig lesz Lisbon ügynök gyilkossági kísérlete. Szóval ez a mai felállás, még van mit előkészíteni.

– És Uram nekem, mi lesz a feladatom? – kérdezi Wylie.

– Maga és Van Pelt innen felügyelik mind a négy akciócsoportot és a készenlétben álló két csapat tagjait ha kell kivezénylik.

– Értettük – szólalnak fel egyszerre.

– Akkor osszuk fel, kettőt én, kettőt te figyelsz? – jelenti ki, de egyben kérdezi is bizonytalanul Wylie.

– Rendben – foglalja el az egyik asztalt Grace.

Már csak egy rész maradt hátra... Vajon sikerül mindegyik akció?