Princess of the Universe

Chapter 3 - Fotókra várva

Marlene a szobájába érve ledobálta ruháit, majd beslattyogott a zuhany alá. Csak állt a zubogó forró víz alatt, haja az arcára tapadt, a szemfestéke elfolyott. Tíz perc elteltével összeszedte magát, megmosakodott, majd törölközővel a fején kilépett a szobába. Felkapta a Star warsos pizsamáját és leült az ágya szélére.

Miért gondolok még mindig rá? Nem is emlékszem rendesen az arcára. Csak a szemére. De ki lehetett? Meg kell tudnom.

Szerencsére a google a barátunk. Marlene kikereste a klub havi programját, és ott volt a zenekar neve: Moonshine

Alatta pedig a zenekar tagjainak a neve: Tomas Barry - ének, John Richardson - dobok, Ted Baker - basszus, Gwylim Lee - gitár

-Ne már, ennyire egyszerű nem lehetett?!

Telefonjával a kezében hanyatt fekszik az ágyon, a plafont bámulja amire csillagképeket festettek. A hasában hullócsillagok morajlanak. Lentről meghallja az ajtócsukódást. Apa még nálam is később ért haza. Most fel fog lopózni és benyit a szobába, hogy megnézze itthon vagyok-e, még mielőtt aludni menne.

Freddie halkan benyit a szobába, én pedig rápislogok az ágyamról. Megáll egy pillanatra és csak nézünk egymásra. -Jó éjt kincsem. Elköszön, becsukja az ajtót és bemegy a saját hálószobájába.

Lassan elnyom az álom.

Reggel a behúzatlan függöny világos csíkjára ébredek. Az utcán csend van.

Szombat van. Talán.

A tegnapi este képei kavarognak a fejében. Erre eszébe jutott a fényképező. Meg kéne kísérelni a kihívást, hisz ellőtte az egész tekercset. -Ezt fogom tenni. Döntötte el magában, és legurult az ágyról. Benézett az ágy alá, hová is tehette legutóbb a felszerelését. Aztán felnézett, és meglátta őket szépen sorba rendezve a vitrinben. -Apa mindenre gondolt. Feltöltötte a készletet, a fixáló már kifogyóban volt, és talán le is járt már. Konstatálta, hogy minden megvan, így kezdődhet a nap. A konyhában már lent várta a reggelije, amerikai palacsinta, gyümölcsök és juharszirup. Rengeteg kalória egy reggeliben, de hát kell az energia így reggel. A konyhában már nem volt senki rajta kívül, csak a macskák. Árgus szemmel szép sorban ülve figyelték, ahogy eszik és várták a sorukat. Freddie és Jim biztosan kimentek a piacra bevásárolni a délutáni grillezéshez. Miután befejezte a palacsintákat, és a reggeli fekete teáját megtöltötte a macskák tálkáját is. -Na gyertek! Rajt! Mondta és a macskák kilőttek a tányérok felé és már falták is a konzervet. Közben Marlene ledarálta a kávét, betöltötte a kávéfőző gépbe, hogy ma reggel egy rövid olasz eszpresszóval kényeztesse magát. Semmi cukor semmi tej. Elég volt a reggelijében a kalória így is. Összecsapta a tenyerét, és felszaladt a szobájába átöltözni a filmhíváshoz.

...

Összepakolt egy kosárba és levitte a cuccait meg a gépet a mosókamrába. Ott volt mosdó, lámpa, és nem volt ablak. A körtét kicserélte a pirosra, előkészítette a tálkákat, bekeverte a vegyszereket, előkészítette a vizet. Lekapcsolta a lámpát és megnézte, nem szűrődik-e be valahol fény. Bólintott a teljes sötétségnek, majd kezébe vette a gépet és kihúzta a filmet. Megkezdődhetett a filmelőhívás.

...

Számolta a perceket, a fordításokat az előhívó tankkal, majd a végére érve kivette a filmet. Nagy levegőt vett, mielőtt felkapcsolta a lámpát. -Most ugrik a majom a vízbe. Kinyitotta a dobozt, és úgy tűnik sikeres volt a akció, vannak valamik a filmen. Csak átfutotta őket a szemével, majd felakasztotta ahogy kell, és elkezdett eltakarítani, és előpakolni a nagyításhoz a dolgokat a fotópapírokkal, hiszen egyelőre még csak a film volt előhívva.

...

Amíg a papírok áztak, megnézte gyorsan hány óra van. -Furcsa, hogy Apáék még nem értek haza. Vagy csak azt hiszik, hogy még alszok? Nem is kerestek. Mondjuk jobb is, nehogy valamelyikőjük kinyissa az ajtót.

...

A fotókra várva számolom a perceket, izgulok, mennyire jók a fények, az arcok az árnyékok.

...

Korog a gyomra, elmúlt már 2 óra is. A fotókat felakasztva és sorban megnézve őket úgy dönt, hogy jók lettek, de a kaja nem várhat tovább. Felszaéad az emeletre és látja, hogy már izzítják a parazsat a kertben, Jim vágja a húsokat és egy külön vágódeszkán a zöldségeket. - Ideje átöltöznöm. Végignézve magamon épp itt az ideje, a pizsamára vett köpenyen és nyuszis papucson.

Fekete magas farmer rövidnadrágot és egy levágott aljú fehér pólót vesz fel, amin egy Lennon fej van. Lent pikkpakk beköti a tornacipőjét és kilibben a kertbe. A haját egy kócban felköti a feje tetejére és indulhat is a móka.

-Apaaa, mit kell segíteni? - kiabálok le még a lépcsőkről leugrálva.

-Ha kihozod a behűtött italokat az jó lenne, köszönöm.

Biccentek és visszaugrok a lépcsőkőn, belibbenek a konyhába és a földön lévő üres kosárba pakolom az üdítőket és borokat, majd óvatosan cipelve a kosarat indulok a hátsó ajtó felé, amikor is csöngettek az első ajtón. Odamegyek, fél kézzel kinyitom az ajtót, és Briant látom ott. -Szia Marlene, nah add csak ide, nemhogy megszakadsz nekem. -Elveszi Marlenetől a kosarat, közben gyorsan megöleli a lányt. -Brian bácsi, de jó, hogy itt vagy! Együtt keresztül mennek a házon, ki a hátsó udvarra.

Freddie a grill mögött állva, csipesszel a kezében tárja szét a karját Brian érkezésére. -Barátom, gyere csak. Egyedül jöttél? Hisz, mondtam, hogy hozd a családot! - Szia Freddie, nyugi, jönnek, de csak később. Megígértem nem?‌ -De,de! -Látom gondoltál rám is! - Mondja, miközben elcsen egy paprikát és bekapja Marlenera kacsintva. A vágódeszkán cukkini, kukorica és gomba várja a grillt. Először azok lesznek megsütve, majd utána a húsok, hogy ne keveredjen a két dolog.

Ismét csengetnek, Marlene pedig szalad kinyitni a kaput, ahol Rogerék és még más barátok jönnek. Sülnek a grilleznivalók, és fogy a bor, jó a hangulat, a kihozott hangfalakból délutáni jazz szól. Mindenki beszélget mindenkivel. A kis altán alatt ülnek a hölgyek és cigarettáznak. Ismét jött valaki, pedig már későnre jár az idő. -Marlene drágám, kiszaladnál kérlek?‌ Ezek már csak Brian rokonai lehetnek. -Persze megyek! - kiáltja, és Brian is csatlakozik mögötte. Kinyitja az ajtót, de nem számított arra, hogy ki lesz mögötte.

-Brian bácsi! - üdvözli a lány mögött álló férfit a srác.

Marlene álla leesett. Nem szószerint.

                                                                                        ***

/Sziasztok! Sajnálom, hogy csak most sikerült kiposztolnom ezt a részt, már rég megírtam a felét de túl kevésnek tűnt, úgyhogy muszáj volt folytatnom egy kicsit, hogy ne legyen ennyire rövid. Igyekszek többször frissíteni ;) ha még lesz aki olvassa persze :D /