Hosszú út a boldogság és a siker felé (Jikook)

8.rész: Új élet part 2

Jimin pov.:

Éppen nagyban filmezünk, mikor jött egy nagyon ijesztő rész és én reflexből Jungkook-hoz bújtam.
Éreztem, hogy jobban ölel magához és nem tolt el magától. Jól esett az ölelése, de féltem, hogy túl ragaszkodó vagyok és idegesítem a közelségemmel, ezért elakartam húzódni tőle.
Meglepetésemre nem engedte, hogy elhúzódjak tőle, inkább mégjobban magához ölelt és a film végéig nem is engedett el.

-Tetszett a film?- kérdezte tőlem úgy, hogy én még mindig a karjai között voltam.

-Igen, bár egy ,,kicsit" ijesztő volt.- nevettem kínosan.

-Csak egy kicsit. Nagyon aranyos voltál, ahogy folyamatosan bújtál hozzám, amikor féltél, mint egy kiscica.- kuncogott édesen és hallottam a hangján, hogy nem gúnyolódik velem, hanem tényleg komolyan gondolja ezeket.
Jobb lesz, ha nem élem bele magam annyira az ilyen helyzetekbe, mert a végén még kurva nagyon fogok koppanni.

Még feküdtünk egy darabig a kanapén, semmit sem csináltunk csak néztünk, mint hal a szatyorban magunk elé. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy Jungkook elaludt, én pedig az ő mellkasán pihentettem a fejem továbbra is. Jó volt hallani az egyenletes szuszogását, így én is hamar álomba szenderültem Jungkook karjai közt.

Jin pov.:

Mondtam Jungkook-nak, hogy majd jöjjenek ki Jiminnel, de még nem jöttek ki és már eltelt 1 óra.
Gondoltam bemegyek, megnézem őket, hogy miért nem jöttek még ki, amikor bementem mindenre számítottam, de erre a látvány nem.
Jimin Jungkook karjai közt a mellkasán fekszik és alszanak.
Közelebb megyek és elkezdem ébresztgetni őket, mivel úgyis mindjárt vacsora lesz.

-Srácok.- suttogom.
-Srácok az isten szerelmére kelljetek már fel!- mondtam már sokkal hangosabban, amit meg is hallottak...hehe.

Szegény Chim nagyon megijedt és azonnal felpattant, viszont Jungkook-ot nem nagyon érdekelte, lassan rám nézett és egy gyilkos pillantás után ő is követte Jimin példáját és felkelt a kanapéról.

Jimin pov.:

Amikor Jin elkezdett kiabálni annyira megijedtem, hogy azonnal kipattantam Jungkook mellől és nagyon kínosan éreztem magam, de Jungkook-on nem látszott, hogy kínos lenne neki a helyzet. Ha jól láttam elég gyilkos szemekkel nézett Jinre, de nem tudom miért.

-Mit akarsz?- kérdezte Jungkook kicsit se kedvesen.

-Csak azt akartam mondani, hogy nem sokára vacsora és fel kéne kelnetek.

-Felkeltünk...miattad.

Ezután Jungkook elhívta Jint, valamit mondani akart neki.

Jungkook pov.:

Elhívtam Jint a konyhába, amíg Jimin átöltözik a vacsorához.

-Ne haragudj Jungkook, nem tudtam, hogy...

-Mit nem tudtál?!
Eszedbe juthatott volna, ha nem megyünk ki, akkor valószínűleg kettesben vagyunk nem?!

-Igen, igazad van, de ennyire ne éld bele magad. Nem vagy benne biztos, hogy Jimin is meleg.

-Nem, nem vagyok benne biztos ez igaz, de muszáj ilyeneket csinálnunk, hogy megtudjam melyik nemhez vonzódik.

-Figyelj lehet, hogy mindkét nemhez, lehet hogy biszex nem?

-Nem tudom, remélem nem. Inkább legyen meleg...akkor csak az enyém lehetne.

-Jajj, Jungkook! Drukkolok nektek.

-Kössz. Na menjünk Jimin már biztos végzett.

Jimin pov.:

Amíg Jin és Jungkook elmentek a konyhába beszélni én gyors felszaladtam a szobámba és magamra kaptam valami normálisabb, vacsorához illő göncöt.
Mikor visszaértem mindketten a kanapén vártak.

-Wow....-mondta halkan, szinte érthetetlenül Jungkook.

-Jól nézel ki törpe! -mondta Jin hyung.

-Törpe? Még sosem hívtak így....egyébként köszönöm.

-Ohh, ha zavar nem hívlak így többet csak gondoltam ez a becenév tökre illene hozzád, hiszen...aranyos vagy meg pici.

-Köszi Jin ez most nagyon jól esett...

-Szerintem majd más becenevet találjunk ki, mert nekem nem tetszik az, hogy ,,törpe".

-Jólvan Jungkook, ahogy szeretnéd. Na megyek és szólok a többieknek, hogy jöjjenek be és együnk. Aztán addig jók legyetek! Lehet elfog tartani egy darabig...

-Oké! -válaszoltuk egyszerre.

-Jiminie! Segítenél egy kicsit?

-Persze Jungkook! Miben? -már megint Jiminie! Az őrületbe kerget, hogy így hív, mert túl aranyos és nem bírom már sokáig, hogy ne ölelgessem szarrá ezt az embert!

-Kielégíteni...-mondta, miközben megforgatta a szemeit.

-Öhh...

-Nem. Na! Segíts megteríteni.-mondta nevetve.

-Ahh oké...

-Na Jiminie! Ne haragudj, de ezt muszáj volt.

-Najó! Tudod mit Jungkook? Most elmondom!

-M...mit?-nézett rám meglepetten. Ideje már elmondanom neki, hogy mit érzek, hogy tudjon róla és ne játszadozzon velem.

-Figyelj! Nekem már nagyon de tényleg nagyon régóta tetszel! Amikor a parkban az öledbe húztál azthittem felrobbanok! A suliban kellett elintéznem magam! Nagyon nem tetszik, hogy ilyeneket mondasz.-mondtam már kicsit halkabb hangerővel.

-Jiminie én...

-Ja! És ne hívj Jiminie-nek, mert megőrülök, hogy én nem becézhetlek te meg igen!

-Jiminie...vagyis...Jimin...figyelj én...én nem tudtam, hogy így érzel...

-Mostmár tudod...inkább felmegyek a szobámba...-indultam el a lépcső felé, de Jungkook megfogta a csuklóm és visszahúzott magához, aminek következtében a mellkasának csapódtam...

Itt is lennék a 8.résszel remélem tetszik és...nagyon sajnálom, hogy ennyit késtem vele csak....suli💁‍♀️
És azt is sajnálom, hogy a legérdekesebb résznél hagytam abba😁
A nyuszi ereje legyen veletek!🤞🐰💜