#7 Vihar

195 9 0
                                    


Előzmény:

- Jimin, szerintem elég volt mára, menjünk haza, kezd későre járni.

- Rendben, de van még egy kérdésem. ...ott aludhatok nálad?

---------

/ Sophie pov. /

- Miért, van valami baj?

- Nem, dehogy, csak a bátyám ma hazahoz egy lányt, és megkért, hogy ne legyek otthon. Nyugodtan mondhatsz nemet is, a szüleimhez is mehetek.

- Gyere nyugodtan, persze. - mosolyogtam rá, láttam rajta hogy örül neki.

Mikor hazaértünk, már kilenc óra volt. Nem látszottak se a csillagok, se a hold, beborult az ég, és ijesztően kékes-lilás volt.

- Megágyazok a kanapén, addig öltözz át. Késöbb kérsz teát?

- Renden, és kérek, köszönöm. - hátat fordított és bement a fürdőbe.

Mire végzett, két nagy pohár gőzölgő bögre várta Őt a konyhapulton. Idő közben én is elmentem átöltözni, és mikor visszaértem, megfogtam egy bögrét és leültem Jimin mellé a kanapén.

- Jól éreztem magam, köszönöm.

- A melltartós incidens után boldogan állíthatom, hogy én is. - vidáman vigyorgott, én pedig megforgattam a szemem és barátiasan vállba ütöttem. - Úgy néz ki, vihar lesz.

Miután ezt kimondta, egy rohadt nagyot dörgött, én pedig akaratom ellenére is összerezzentem.

Nagyon félek a viharoktól, álltalában a szomszédot szoktam áthívni, de most Ő nyaral, szóval áldom azt a percet, mikor azt mondtam Jiminnek, hogy itt aludhat.

Próbálom elrejteni a félelmem, de nem sikerül. Percről percre nagyobbakat villámlik és dörög én pedig egyre jobban félek. Ezeknek viszont nem adok hangot, ugyanis nem akarok az a tipikus "Jaj, kérlek védj meg én hősöm" lány lenni, mert tényleg nem vagyok olyan gyerekes, de sajnos Jimin túl jó megfigyelő, így észreveszi a szorongásom. Kicsit közelebb jött, és adott a fejem búbjára egy puszit, miközben megölelt.

Mély nyugalom járta át a testem, hogy van valaki velem, és az a valaki ráadásul Jimin. Mind ez sajnos csak pár másodpercig tartott, amíg nem dörgött ismét. Észrevétlenül összerezzentem, de a szoros ölelésének köszönhetően még ez is érezhető volt.

Egyszer csak Jimin kivette a kezemből a teát, és lerakta az övé mellé az asztalra. Kiterítette a takarót, majd elfeküdt a széles kanapén, és megpaskolta a mellette lévő helyet. Egyből vettem a fonalat, és a viharra való tekintettel, ami persze a gyengém, befeküdtem mellé, de olyannyira feszült voltam, mint egy vastag vasdarab.

Csak egyenesen feküdtem, és meg voltam merevedve. Mindez addig tartott, amíg Jimin nyugtatóan el nem kezdte simogatni a karom, és ismét nyugalom járt át. Háttal voltam neki, ezért ki voltam szolgáltatva, hogy mit csinál velem hátulról.

Megéreztem meleg tenyerét a derekamon, az izmos mellkasa pedig a hátamnak simult, ágyékát pedig tisztán éreztem a fenekemnél. Nagyon jól esett, hogy valaki így foglalkozik velem, és szinte megszűnt körülöttem a világ.

Jimin fejét nyakhajlatomba temette, ezért éreztem a szuszogását, amitől kirázott a hideg. Nem gondoltam volna, hogy ma így fogok elaludni, de tévedtem.

Reggel arra ébredtem, hogy valaki szinte mindenével átölel, és amint a szaglószervem is felébredt, éreztem Jimin kellemes, de mégis férfias illatát, amit annyira imádok. Olyan boldog voltam, hogy majd kicsattantam az örömtől, hogy nem csak álmodtam ezt az egészet.

Lassan lepakoltam magamról Jimint, és nekiálltam reggelit csinálni. A rántottát mindenki szereti, ezért azt csináltam, plusz hozzá egy kis pirított szalonnát. Az illatokra már Jimin és felébredt, és kibotorkált a nappaliból, egyenesen a konyhába. Épp forgattam a szalonnát, mikor két erős kezet éreztem meg a hasam körül.

- Jóreggelt. - súgta a fülembe.

Megfordultam, majd a szemébe néztem. Egy szál alsóban állt előttem félig ölelve, de próbáltam eltekinteni tőle.

- Köszönöm. - muszáj volt megköszönnöm a tegnap estét, mert van egy-két rossz feldolgozatlan traumám a viharral kapcsolatban még kiskoromból, ezért félek tőlük annyira.

Válaszképp csak egy lágy csókot nyomott a számra, mely szinte olyan lágy volt, hogy alig éreztem.

- Mindjárt kész a reggeli, ülj le.

Mikor eltávolodott tőlem, visszafordultam a reggelinkhez, és kiraktam két tányérra.

Miután végeztünk az evéssel, elkezdtem mosogatni, Ő pedig összepakolta a cuccait. Pár perccel később mind a ketten készen lettünk, és Jimin indulásra készen állt. Legbelül nem akartam, hogy elmenjen, még azt akartam hogy együtt lehessünk egy keveset, és ez a szomorúság ki is ült az arcomra, amit természetesen észrevett.

- Maradjak még egy kicsit? Ma úgy sincs semmi dolgom. - mondta egy halvány mosollyal az arcán.

Most Én voltam az, aki nem válaszolt, csak közelebb léptem hozzá, és szorosan átöleltem. Nagyot szippantottam pólója illatából, hogy lehetőleg még pár napig érezzem. Nem kérdezett vagy mondott semmit, csak átölelt Ő is karjaival.

- Mára is vihart mondanak, szóval ha most hazaugrok még pár cuccomért, akkor ma is itt aludhatok ha szeretnéd.

Reflexből rá akartam vágni, hogy igen, de nem így történt. Megráztam a fejem, hogy nem, mert nem tudtam eldönteni, hogy csak szánalomból csinálja, vagy pedig tényleg "meg akar védeni". Láttam az arcán a meglepődöttséget, de nem szólt semmit, csak lerakta a cuccait az asztalra.

- Akkor amíg itt vagyok, megnézünk egy filmet?

- Igen, hozom a laptopot.

A film hamar véget ért, és utána Jimin is elment. Búcsúcsókot adva egymásnak köszöntünk el.

Nem sokkal később újból beborult az ég, és orkán erejű szél volt. Bezárkóztam a hálószobámba, de nem tudtam sok mindent csinálni, mert az áram is elment, a laptopom pedig lemerült, így már csak a telefonom maradt. Egy ideig tűrtem az egész dolgot, de mikor belecsapott a villámhárítóba a villám, na az nálam is kiverte a biztosítékot.

Végtelen zokogásba kezdtem, a könnyeim rendíthetetlenül folytak lefelé. Kapkodva nyúltam a telefonom után, és Jimint tárcsáztam. Nem szóltam bele, csak a zokogásom hallatszott, de Jimin két másodperc után rám csapta a telefont. Nem értettem az egészet, de jelen esetben nem is érdekelt.

Pár perc múlva egy dörömbölés és a kopogás közötti hang hallatszódott a bejárati ajtó felöl. Reménykedve abban, hogy Jimin az, lerohantam a lépcsőn, és sírva nyitottam ajtót.

Jimin ott állt a küszöb előtt egy esernyővel, csurom vizesen. Nem érdekelt, hogy eláztatta az eső, én a nyakába borultam.

Miután kibontakoztunk az ölelésünkből, beljebb tessékeltem Jimint, mielőtt megfázik. Szegény nagyon elázott, ezért javasoltam neki, hogy fürödjön le.

Van egy öcsém, aki egy évvel fiatalabb nálam, de elég nagy darab, és van itt pár cucca, ezért előkerestem egy melegítőnadrágot és egy pulcsit Jiminnek, majd a kezébe nyomtam egy törölközőt, hogy fürödjön le.

Pár perc múlva kész is lett, és bejött hozzám a hálószobába. Én törökülésben ültem betakarózva, az ágy fejtámlájának dőlve. Odalépett az ágy széléhez, majd felült mellém.

Én már nem bírtam magammal, mert egyszerűen nem tudtam ellenállni neki, így felé fordulva kicsit erőteljesebben csókoltam meg, mint ahogy azt akartam. Viszont Őt ez nem zavarta, vissza is csókolt egyből.


Na hali! :3
A szaftosabb dolgok a kövi részben :P
Addig is ha tetszett, nyugodtan vote-olhatsz, megköszönöm. <3

I love you fucking Park Jimin! (Jimin ff.)Where stories live. Discover now