13.

250 17 6
                                    


*Személyre szabott élettörténetem*

Anya: *nem tud semmit*

Apa: *nem tud semmit*

Nevelőapa: *nem tud semmit*

Nagyszülők: *nem tudnak semmit*

Keresztszülők: *nem tudnak semmit*

Barát 1: Írj rá! Mi baj lehetne?😏

Én: Nem!

Barát 2: Szemezz vele a buszon! Az olyan romantikus😍

Én: Ki van zárva!

Barát 3: Mosolyogj rá, azt szeretik a fiúk!😏

Én: Biztos, hogy nem!

Legjobb barát: Nyugi! Csak írj rá! Vissza fog írni. Nem lesz semmi baj. Biztos tudja, hogy ki vagy. Minden nap látjátok egymást a buszon.

Én: Ah... Nem is tudom. Lehet ráirok. De félek.

Mostohaapám öccse: Eddig miért nem mondtad? Írj rá, szemezz vele, mosolyogj rá! Ismerem a srácot. Jó fej! Nem lesz gond😉

Én: Oké. Ráirok. De ha bunkó lesz megetetem veled!

*ráirok*

Én: Szia! Hogy vagy?

*nem válaszol, nem is látja*

*mély depresszió*

*2 nappal később*

Ő: Szia! Megvagyok, köszönöm! És te?

*elkezdünk beszélgetni*

*kiderül hogy van barátnője*

Ő: *beszélgetés végén megkérdezi* Amúgy mi ismerjük egymást?








Utálom az ilyesmiket💔

Viszonzatlan Szerelem Problémái Where stories live. Discover now